Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 6 (169. szám) - Az elvárt béremelés végrehajtásával és a foglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavasl... - KARA ÁKOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1244 A tavalyi munkáltatói, munkaválla lói és a kormányzati egyeztetéseken és az elmúlt hetekben is világossá vált, hogy szükséges egy alap létrehozása az olyan esetekre, ahol az 5 százalékos béremelés költségfedezete sem biztosított a vállalkozások esetében, ami azzal a következménnyel járhat, hogy a bérek emelése elmarad, és a munkavállalók nettó bére csökkenhet. Ezért került a további 21 milliárd forint a kormány javaslatára az idei költségvetésbe. Tehát 64 milliárd és 93 milliárd, és az ezt kiegészítő 21 milliárd, összesen ez a 178 milliárd forint az, ami a bérkompenzáció szempontjából a munkavállalók számára ebben az esztendőben a kormány javaslatára az Országgyűlés által itt jóváhagyásra került, illetve a 21 milliárdnak a módosított Nemzeti Foglalkoztatási Alapba történő csoportosítását ped ig most hagyhatjuk jóvá. Az ezeknek az eseteknek a kezelésére kidolgozott és bizonyos hátrányos következményekkel járó közvetlen munkavállalói kompenzáció helyett javasolja tehát a kormány - és a kormánypártok ezt támogatják , hogy a Nemzeti Foglalkoztatá si Alapon keresztül a munkaadók, a munkáltatók pályázati úton vehessék igénybe. A munkahelyek megőrzését elősegítő munkáltatói kiegészítő kompenzációra a pályázatok világos szabályokkal fognak rendelkezésre állni. A támogatás fedezetére a 2012. évi költség vetési törvény, tehát a mostani vitaanyag jóváhagyásával az előbb említett Nemzeti Foglalkoztatási Alapba kerülhet át ez a 21 milliárd forint. A vállalkozásokra eső 5 százalékos béremelésnek a nagyobbik részét, a 3 százalékát sikeres pályázat esetén így fo gja támogatni az állam. Összességében tehát az alacsony keresetű munkavállalók számára biztosabban eljuthat majd az állami forrás úgy, hogy a rendszer továbbra is ösztönzi a munkáltatót, a munkaadót a béremelésben való részvételre és helytállásra. A mostan i módosításnak éppen az a célja, hogy az eredetinél egyszerűbb módon, a munkaadókkal, a munkavállalókkal való szakmai egyeztetéseket követően, a javaslatban szereplő módon bővüljön a rendszer. A központi költségvetésről szóló, tavaly elfogadott CLXXXVIII. törvény módosítása szerintem csak egy technikai típusú módosítás, hiszen a meglévő bérkompenzációs célt szolgáló 21 milliárdos forrás új módon való felhasználását jeleníti meg, illetve ennek a keretét, feltételeit teremtené meg. A forrás felhasználása pály ázati úton történne. A kormányhivatalok munkaügyi központjai végeznék a pályáztatás folyamatát, egységes kritériumok alapján. Kiket érinthet tehát ez a segítség a munkáltatókon keresztül? A versenyszférában az alacsony keresetű embereket, a számukra nyújto tt munkaadói, munkáltatói bérkompenzációt ösztönözheti és részben fedezheti. Hány vállalkozást, hány munkaadót érinthet ez az intézkedés, ez a javaslat? Pontos számot most még nem tudunk mondani, de adott esetben akár 2530 ezer vállalkozást is érinthet, a mi, azt gondolom, egy jelentős nagyságrendű segítség. A következő kérdés, ami nyilván érdekli a munkavállalókat, és érdekli a munkaadókat is, hogy ezeken a vállalkozásokon keresztül hány munkavállaló számára nyújthat majd segítséget ez a kormányzati szándé k és állami forrás. Szintén azt mondom, hogy pontos számot most előre még nem tudunk mondani, hiszen ezt befolyásolhatja a majdani, később pályázó cégeknél dolgozó munkavállalóknak a bére, de adott esetben akár több mint 400 ezer ember számára jelenthet ma jd konkrét segítséget ez a fajta pályázati rendszer. Tisztelt Képviselőtársaim! A mostani parlamenti tárgyalásnak szerintem az az egyik legfontosabb célja, hogy mielőbb keretet adjunk ennek a szándéknak, hogy mielőbb jelentkezhessenek azok a munkáltatók, a kik csak így tudják megoldani a versenyszférában a munkavállalói bérkompenzációt. Szeretnék azért arra emlékeztetni, hogy természetesen azok a munkáltatók, akik az 5 százalékig tudják a béremelést teljesíteni, az afölötti részt továbbra is le tudják vonni, az levonható a szociális hozzájárulási adóból. A mostani parlamenti tárgyalás tehát egy jó alkalom arra, és szeretnénk is felhasználni a mostani parlamenti tárgyalást arra, hogy felhívjuk erre a lehetőségre a figyelmet. Az elmúlt hetekben több munkáltatóv al beszéltem magam is, akik úgy emelték a béreket, hogy az 5 százalék feletti részre sem kértek kompenzációt, tehát érdemes most azt tisztelettel jelezni a
