Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 6 (169. szám) - Egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - VARGHA TAMÁS (Fidesz):
1218 A menekültügy hangsúlyos emberi jogi kérdés, amely egybe n Magyarországnak történelmi kötelezettsége - gondolok itt elsősorban az 1956os magyarok külföldi országokba történő befogadására , hogy példamutatóan járjon el. Az alapjogok lehető legteljesebb mértékű tiszteletben tartásával, ahogyan az alaptörvény fog almaz, az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani, védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége. A megfogalmazás egyértelmű: ezen alapvető jogok tekintetében nemcsak a magyar állampolgárokról, hanem minden emberről rendelkezünk, mint ahogyan a “Szabadság és felelősség” rész IV. cikke is: mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz. A menedékjogról pedig az alaptörvény ugyanezen fejezetének XIV. cikke rendelkezik, ha úgy tetszik, ezen alapelvek ment én kell eljárnunk a törvényhozás során; a Magyarország területén tartózkodó külföldit csak törvényes határozat alapján lehet kiutasítani; tilos a csoportos kiutasítás. Senki sem utasítható ki olyan államba, vagy nem adható ki olyan államnak, ahol az a vesz ély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá. Magyarország, ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet, kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallásuk, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelmük megalapozott. Term észetesen vannak olyan országok, ahol ezek az üldözések mindennaposak, ezekből az államokból menekülők közül sokan reményként tekintenek Magyarországra, tényszerűen egy helyre, ahol a demokratikus elvek és az emberi jogok érvényesülnek. Ezt, úgy vélem, a k anadai bevándorlási hivatalnak is a figyelmébe ajánlhatnánk, ahogyan a mostani törvénymódosítást is, amely jogharmonizációval az alapjogok még szélesebb körű érvényre juttatását szolgáljuk. Ehhez kérem az Országgyűlés képviselőinek támogatását. Köszönöm, h ogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, a következő sorrendben: Vargha Tamás, Harangozó Tamás, G audiNagy Tamás és Szabó Timea képviselő asszony. Elsőként tehát Vargha Tamás képviselő úr, Fidesz. VARGHA TAMÁS (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Belügyminisztérium 2012. február 17én terjesztette be az Országgyűlés elé az egy es migrációs tárgyú törvények módosításáról szóló T/5948. számú törvényjavaslatot. Az előterjesztés szükségességét a 2011. május 11i európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetéséből fakadó jogharmonizációs teendők indokolják. A fenti irányelv a harmad ik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló tanácsi irányelv módosításával kiterjesztette az irányelv személyi hatályát a nemzetközi védelmet élvező személyekre. Az elérni kívánt cél tehát mindezek alapján az , hogy a nemzetközi védelmet élvező személyek számára, amennyiben egy másik uniós tagállamban már huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, lehetővé váljon a huzamos tartózkodói jogállást biztosító engedély, az EKletelepedési engedély, illetve az ide iglenes letelepedési engedély megszerzése. A huzamos tartózkodói jogállást igazoló letelepedési engedély birtokában gyakorolható, az Unión belüli mobilitás esetén kiállítandó ideiglenes letelepedési engedély jelenleg is megszerezhető engedélytípus a harmad ik országbeli állampolgárok számára. Az irányelv hatályának azonban a nemzetközi védelmet élvező személyekre, menekültekre vagy oltalmazottakra történő kiterjesztése az idegenrendészeti nyilvántartás, valamint a személyi adat- és lakcímnyilvántartás fejles ztését vonja maga után. Az irányelv magyar jogrendbe történő átültetésének határideje 2012. május 20a. A módosítást az is indokolja továbbá, hogy az Európai Bizottság 2011. szeptember 28án jelentést