Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 6 (169. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Bejelentés az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság eseti jellegű állásfoglalásáról - A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SZÉL BERNADETT, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1212 szolgáltatások megrendelésétől. Mindehhez egy új szakmai szintet, a közlekedési szövetségek szintjét kell életre hívni. Erről az LMP be is ad egy módosító java slatot, a német mintára létrehozott regionális közlekedési szövetségek szakmai kompetenciájukkal közvetítő szerepet játszanak az utas, a szolgáltatók, a finanszírozó állam és az önkormányzatok, valamint az országos közlekedési törzshálózat között. A nemzet i közlekedési szövetség pedig egy ernyőszervezetként gondoskodna az egységes országos törzshálózat, valamint a regionális közlekedési szövetségekkel le nem fedett területek ellátásáról. Egyedül a javasolt rendszer képes megvalósítani a közlekedési ágazatok valós, üzemi szintű összefonódását, azt, amit a nemzeti közlekedési holding halva született elképzelése pénzügyi szinten nem volt képes megteremteni. Felhívnánk a figyelmet arra, hogy a regionális közlekedési szövetséghez hasonló intézmény, a Budapesti Kö zlekedési Központ már ma is működik, alapvetően kedvező tapasztalatokkal Magyarországon. Kihangsúlyozandó, hogy a BKK által 2011 decemberében az 1370. számú EKrendelet kapcsán szervezett konferencia tanulságai is a közlekedési szövetségi rendszerek nemzet közileg egységesen elismert előnyeire világítottak rá. A közlekedési szövetségi rendszereknek rengeteg előnyük van, ezt a módosító javaslatunk indoklásában részletesen tárgyaljuk, kérem, vegyék figyelembe. Ha valamiben biztosak lehetnek, mint említettem, a z az, hogy egy zöldpárt igazán szívén viseli a közösségi közlekedés fejlesztésének sorsát, és minden szakmai és politikai támogatásunkra számíthatnak. Kérem, vegyék figyelembe az általunk javasolt módosításokat. A továbbiakban a munkába járás és az utazási kedvezmények körének kérdéseit fogom feszegetni. A személyszállítási törvénynek kifejezetten a munkába járás támogatásával összefüggő rendelkezései kapcsán ugyanis azt látjuk célravezetőnek, ha egy viszonylag egységes, a munkaadó, a munkavállaló és az áll am között rendre 50, 20, illetve 30 százalékos tehereloszlást lehetővé tevő rendszert léptetünk érvénybe, ahol a munkaadók terheit a társasági adóból leírhatóvá kell tenni. Itt azt javasoljuk, hogy amennyiben a munkavállaló igényli, a munkáltató legyen köt eles gondoskodni a munkavállalónak a lakhelyéről való munkába járásának, illetve hétvégi hazautazásának közösségi közlekedéssel való megszervezéséről. A munkáltató ekkor tehát köteles saját költségén biztosítani a munkavállaló számára az ehhez szükséges je gyeket, bérleteket, ugyanakkor ebben az esetben egyéb jogcímen munkába járási támogatás, például cégautó vagy benzinpénz nem juttatható. A bérletköltség a munkáltató dologi költsége, így a társasági adóból leírható, utána az áfa visszaigényelhető volna. Ki emelem, hogy itt járulékos haszon, hogy a szolgáltatók így tetemes mennyiségű bérletet közvetlenül a munkaadóhoz, munkavállalóhoz, bérletigazolványszámmal előre ellátva juttathatnak el, így kevesebb pénztárat kell fenntartani, és csökken a csereberés blic celések mennyisége is. Másrészt javasoljuk, hogy a munkáltató legyen jogosult a munkavállaló számára megvett közösségi közlekedési szolgáltatások nettó költségének legfeljebb 20 százalékát a munkavállaló béréből levonni. A minimálbér felett keresőknél jobb an jár a munkaadó, ha a teljes költséget fizeti ki, de a munkavállaló mindenképpen jobban jár, hiszen a bruttó ár 14 százaléka helyett kell a nettó ár 20 százalékát kifizetnie. Harmadrészt javasoljuk, hogy a munkáltató a minimálbér egy meghatározott többsz öröse alatt keresők esetében munkavállalói után jogosult legyen munkába járási támogatásra pályázni az államtól a nettó költségek maximum 30 százalékának erejéig. Javasoljuk, hogy az állam biztosítson erre a költségvetésben egy külön keretet, a keret elosz tásának szempontjai pedig egyrészt a bérlet vásárlására fordított összeg, másrészt a munkáltató gazdasági helyzete, valamint a munkavállalás helyének és a munkavállaló lakhelyének gazdasági helyzete legyen. A pályáztatás pontos szabályait a közlekedésért f elelős miniszter rendeletben határozza meg. Szintúgy javasoljuk, hogy kerüljön bevezetésre egy utazási kedvezményt biztosító kártya, amely szociális méltányossági szempontokat vesz figyelembe. Ez a kártya ugyanakkor maximum 90 százalékos kedvezményre jogos ítana fel, a teljes díjkompenzációt nem tenné lehetővé. Mi azt
