Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 6 (169. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Bejelentés az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság eseti jellegű állásfoglalásáról - A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - SPALLER ENDRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
1205 vállalkozóknak az egyik oldalon kiadás, az a másik oldalon megtakarítássá válik, csak jól kell bevezetni. (Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A fogyasztóvédelmi kérdéseket is rendezi ez a törvény. Ninc s annál bosszantóbb, amikor az ember nemhogy elkésik valahonnan, de még az adott közlekedési cég kéri ki magának a feltételezést, hogy esetleg kártérítési felelőssége merülne fel. A nemzetközi forgalomban európai egyezmények is védik az utasokat. Belföldön az illetékes hatóság járhat el ezentúl ez alapján a törvény alapján. A nem megfelelő színvonalú szolgáltatást nyújtó cég végső esetben akár ki is eshet a piacról. A minőségi követelmények között a törvény rögzíti a minimálisan elvárt szolgáltatást. Ez hár om járatpár naponta. A települések 10 százalékánál ez konkrétan járatsűrítést jelent. Akik ezt nem értékelik, azok, kérem, tanulmányozzák a környező országok tömegközlekedését. Van olyan ország, ahol hétvégén el sem lehet érni minden települést tömegközlek edéssel. Nem minimumszolgáltatás nincs, hanem semmilyen sincs. Vagy említhetnénk a szocialisták által elkövetett vonalbezárásokat. A bezárt vonalakon értelemszerűen nemhogy három vonatpár nem közlekedett, hanem egy sem. Két átszállással el lehet jutni a fő városba. Ez talán soknak tűnhet, de ha koordinált a menetrend és pontosan érkeznek a buszok és a vonatok, ha a csatlakozásokat megfelelően szervezzük meg, akkor valójában ez egy vállalható dolog. Ugyanakkor az állomáson valakinek ott kell lenni akkor is, h a más vonat, például tehervonat nem közlekedik. Ez a törvény nem szabályozhatja, de meg kell említenünk, hogy az érintett cégeknek erőfeszítést kell tenniük azért, hogy ezeket a munkavállalókat feladattal lássák el a nap további részében is. Zavaros viszon yokról beszéltünk. Nos, elég zavaros szerződéses viszonyok vannak ezeknél a cégeknél, ezeket fel kell vállalni ahhoz, hogy azt lehessen mondani egy tétlen embernek, hogy legyen szíves, foglalja el magát ezzel vagy azzal. Az engedélyeket a hatóság a kötöttp ályás közlekedés elsőbbségével kell kiadja. Ez egy világos mondat, ami hierarchiát teremt a vasút és a buszos közlekedés között. Egy másik paragrafus azt mondja ki, hogy a díjtételek álljanak arányban a komfortfokozattal. Egy régi Bzmotorvonat és egy mode rn Desiro vonat vajon azonos komfortfokozatúe? Nyilván nem. Egy olyan vonat, amely sebességkorlátozás nélkül közlekedik és egy olyan, amely 3040 kilométeres sebességkorlátozással közlekedik, vajon azonos komfortfokozatúe? Nem. Ma az ICken kívül alig ér vényesít minőségbeli kritériumokat a közlekedési ágazat. Ez a paletta a jövőben szélesedhet ez alapján a törvény alapján. A kedvezmények kérdését is rendezi ez a törvény. Megmarad a vasutas- és a hozzátartozói kedvezmény. Bár ez szerepel a törvényben, én a zért megjegyezném, hogy ez egy erősen vitatható kedvezmény. Ma már alig találunk olyan vállalatot, amelyik a dolgozó hozzátartozójának bármilyen kedvezményt is biztosít. Ez nem egyszerűen anyagi kérdés, hanem társadalmi igazságossági kérdés. Nem az a kérdé s, hogy ez mennyibe kerül, hanem az a kérdés, hogy ha nemcsak az országban, de talán Európában sem kap ilyet senki, akkor itt ezt vajon miért tartjuk fenn. Felvetem, hogy esetleg felmenő rendszerben meg lehetne szüntetni a hozzátartozói kedvezményt. Látjuk ugyanis, hogy a szokásjogon kívül más okunk ezt nincs megtartani, máshol ez nem szokás, szociális indokok nem támasztják alá. Csak azért, mert megszoktuk, ne tartsunk fent valamit. Ezzel szemben meg kell tartani a nyugdíjasok ingyenes utazási lehetőségét, hiszen annak az eltörlése alapvetően zárna be embereket a falvakba, elvágva őket orvostól, vásárlási lehetőségtől. Ez szociálpolitikai kérdés. Ugyanígy üdvözlendő - bár nem ez a törvény szabályozza, de idetartozik , hogy megmarad a nagycsaládosok kedvezm énye is. Ezt az indokolja, hogy egy nagycsaládra sokkal nagyobb terhet ró a közlekedés költsége. Ha azt akarjuk, hogy a gyermekvállalás ne jelentse a szegénység és a bezártság vállalását vidéken, ha a nagycsaládokat nem akarjuk megfosztani az utazás lehető ségétől, akkor ezt a kedvezményt is fenn kell tartanunk.
