Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 6 (169. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár:
1173 való visszaállításról szól. A szakmai szereplők és mi magunk is mélyen meg vagyunk győződve arról, hogy súlyosan káros társadalmi következményekkel jár a kormány meggondolatlan, lobbiérdekek által vezérelt lépése. Az a kormán yzati szlogen, miszerint így majd hamarabb munkába mehetnek a fiatalok, akik amúgy csak feleslegesen nyűglődnének még két évet az iskolapadban, nem több, mint puszta hazugság; de egyébként jól jellemzi a kormány hozzáállását az oktatási problémákhoz. Komol yan gondolja bárki is, hogy 16 évesen, érettségi és megfelelő képzettség nélkül lesz esély elhelyezkedni a legális munkaerőpiacon? A gazdasági válság miatt és az előző és a mostani kormányzat tevékenységének köszönhetően ez még érettségivel sem egyszerű. M agyarázattal szolgál viszont az oktatási kormányzat eltitkolt, de pár napja mégis nyilvánosságra került hatástanulmányának egy részlete. Tisztelt Államtitkár Asszony! Ez az a tanulmány, amit tavaly ön letagadott, egészen addig, amíg ki nem derült, hogy ezt ön is aláírta. Ez a dokumentum többek között végigveszi az oktatást érintő megszorító lépéseket, hogy mi mekkora pénzkivonással és mekkora pedagóguselbocsátással jár. Ilyen elem a tankötelezettség leszállítása is, amitől önök 2015ig 73 milliárd forint me gtakarítását várják. Az anyag szerint ugyanis ez a lépés közel 70 ezer diák érettségi előtti lemorzsolódásával jár, ami 5 ezer tanár munkáját tenné feleslegessé. Gyerekek lemorzsolódásán és tanárok kirúgásán spórolna a kabinet? 70 ezer diákról mondanának l e, és engednék őket ki a nyílt munkaerőpiacra, a biztos munkanélküliségbe. Ezzel szemben ön a napokban, brüsszeli magyarázkodása során többek között azt találta mondani, idézem: “Ennek a lépésnek nem lesz hatása az iskolaelhagyók számára, és ezt a statiszt ikák is bizonyítják.” Akkor melyik statisztika hazudik, tisztelt államtitkár asszony? Az ön által aláírt tanulmány statisztikája, vagy az, amire éppen Brüsszelben hivatkozott? Elég volt a kettős beszédből! Az LMP egy diákról sem mondana le 18 éves kora elő tt. A mi népszavazásunk megakadályozná az ezzel járó forráskivonást a közoktatásból, az 5 ezer pedagógus elbocsátását. Továbbá a népszavazás megelőzné azokat a súlyosan káros társadalmi folyamatokat is, amiket ez a rossz lépés generálhat. Az, hogy a FideszKDNP tálcán kínálná a 16 éves diákoknak az oktatásból való kilépést, hosszú távon súlyos kiadásokkal jár. Az államtitkár asszony által szignált hatástanulmány is felhívja a figyelmet arra a veszélyre, ami akkor fenyeget, ha több tízezer iskolázatlan diáko t zúdítunk a munkaerőpiacra. Ezeknek a fiataloknak a döntő többsége nem fog tudni elhelyezkedni. Az ő segélyezésük, illetve értelmetlen közmunkákban való részvételük éves szinten több tíz milliárd forintjába kerül majd az adófizetőknek. Emellett hasonló na gyságrendű bevételtől esik el a költségvetés, hiszen érettségivel és megfelelő képzettséggel nagyobb eséllyel tudnának elhelyezkedni, és tudnának szerepet vállalni a közterhek viselésében is. Éppen ezért mi eltökéltük, hogy népszavazással állítjuk vissza a 18 éves korhatárt. Nem is tehetünk mást, hiszen egy modern, tudásalapú társadalomban az életben való boldogulás és érvényesülés kulcsa a minél magasabb szintű képzettség megszerzése. Kérem, értsék meg, itt az ország jövőjéről van szó! Mi hiszünk ebben, a népszavazásunk erről szól, és ehhez kérem a magyar emberek támogatását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Dr. Harangozó Tamás tapsol.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. A kormány nevében Hoffmann Rózsa államtitkár asszony fog fel szólalni. Parancsoljon, államtitkár asszony! DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár : Tisztelt Országgyűlés! Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Igen, értesültünk róla, hogy az LMP népszavazást kezdeményez, é s ezt a kezdeményezést örömmel fogadtuk, hiszen a népszavazás a demokratikus társadalmakban a demokrácia jó megnyilvánulási formája. Ha a népszavazás egyáltalán megvalósul, és sikeres lesz, akkor legalább tiszta képet látunk arról, amit önök mindig más old alról világítanak meg, hogy tudniillik a magyar lakosság hogyan viszonyul az oktatási
