Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 13 (162. szám) - A gazdasági és monetáris unióban megvalósuló stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés Magyarország általi aláírásának támogatásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - SCHEIRING GÁBOR, az LMP képviselőcsoportja részéről:
118 hogy ez miért hamis. Például a decemberi uniós csúcson még elhangzott a bankszektor erősebb korlátozására vonatkozó javaslat. Viszonylag keveset hallottunk ar ról, hogy a magyar fél mit gondol erről, viszont azt eléggé hangosan lehetett hallani, hogy az angoloknak nagyon nem tetszik az erősebb európai bankszabályozás, és ez az, amit itt most a Jobbik is, illetve a Fidesz is többször követelt, hogy mi úgymond tám ogassuk ezt az angol álláspontot, ami, mondom még egyszer, a londoni City bankjai védelmének az álláspontja. (Taps az LMP és az MSZP soraiban.) Ez a helyzet. Ha komolyan gondolná a magyar kormány azt, hogy érdemben újra akarjuk szabályozni az európai pénzü gyi rendszert, akkor az csak európai együttműködésben lehet, a bankadó helyett egy spekulációs adó bevezetésével. De ugyanígy nem fogadta el a kormány azokat az érdemi rendszerszintű reformjavaslatokat, amelyek a magyar pénzügyi rendszer átalakítására vona tkoztak volna. Ezeket rendre lesöpörték az asztalról. Ilyen volt például az Európában is bevett kamatplafonnak a bevezetése, amiből szintén nem kértek. Nem kívánom tovább sorolni tehát, hogy azokat az érdemi, valóban mély szerkezeti változásokat előmozdító javaslatokat, amelyeket mi is a Ház elé hoztunk, amelyek Európában elhangzottak, azokat nem támogatták. Viszont folyt egy olyan látszatháború, ami a magyar tárgyaló fél pozícióit jelentősen rontotta, folyt egy olyan háború, ami eljátszotta a magyar kormán y külső politikai hitelét, és ennek eredménye az, hogy ezeknek a folyamatoknak nem tud Magyarország az élére állni, azoknak a folyamatoknak, amelyek például most már KeletEurópában is egyre inkább megjelennek, amelyek azt célozzák, hogy az európai perifér iának az érdekeit jobban szolgálja az integrációs modell, olyan folyamatok, amelyek azt célozzák, hogy igenis, európai együttműködésben szabályozzuk újra az európai pénzügyi rendszert. Összességében tehát arra lenne szükség, hogy ahelyett, hogy menekülnénk Európából, felismernénk, hogy Európa az egyetlen olyan lehetősége Magyarországnak is, hogy a globális gazdaság működését új alapokra helyezzük. Európában van egyedül politikai lehetőség arra, hogy ezekkel a nemzetközi pénzügyi folyamatokkal felvegyük a ke sztyűt, és olyan politikai megállapodásokat kössünk, amelyek a pénzügyi rendszer és a gazdaság működését alárendelik az európai periféria országai fejlődésének, amelyek ezeket a pénzügyi folyamatokat alárendelik az ökológiai és a szociális szempontoknak. E hhez csak európai együttműködésen át vezet az út. És három konkrétum akkor, zárásképpen, hogy milyen konkrét megoldásokat hiányolunk ebből a megállapodásból. (Babák Mihály: Olyan okos!) Köszönöm szépen, képviselő úr. (Derültség.) Egyrészt szükség lenne arr a, hogy valóban áttörést érjünk el a rövid távú válságkezelő képességben, az Unió rövid távú válságkezelő képességében. Számos ilyen kísérlet van, de ezek nagyonnagyon gyengék jelenleg. Létre kellene hozni egy olyan európai központi bankot, amely valóban tud segíteni a bajba jutott európai államoknak, európai kötvények kibocsátásával segíteni tudja akár Magyarországot, akár Görögországot akkor, amikor valóban arra van szükség, hogy amikor a spekulatív tőke menekül ezekből az országokból, akkor ne következz en be államcsőd. Arra is szükség lenne, hogy áttörést érjünk el a reálgazdasági konvergencia előmozdítása terén, és - mint ahogy kifejtettem - a jelenlegi eurórendszer melletti kohéziós és strukturális alapok elégtelenek ehhez. Ahhoz, hogy ez a reálgazdasá gi konvergencia megvalósuljon az euró fenntartása mellett, ennél sokkal masszívabb kohéziós és strukturális politikákra van szükség. Mint ahogy egyébként Németország a saját országán belül hatalmas nagy pénzeket fordít az elmaradottabb régiók felzárkóztatá sára, ugyanúgy arra van szükség, hogy ha az európai központ országai szeretnének hozzáférést kapni az európai periféria piacaihoz, akkor bizony azt is el kell ismerniük, hogy hozzá kell járulniuk ezeknek a régióknak a fejlődéséhez. Szükség van arra is, hog y európai szinten újraszabályozzuk a tőke menekülését, fellépjünk érdemben végre az adóparadicsomok ellen, fellépjünk annak érdekében, hogy ne tudjon elmenekülni a tőke azokból az országokból, ahol arra érdemben szükség van, és a hitelpolitika újraszabályo zására is szükség van, amire - mondom még egyszer - európai uniós keretek között van lehetőség.
