Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 5 (168. szám) - Gúr Nándor (MSZP) - a nemzetgazdasági miniszterhez - “Meddig tart még a kormányzat népnyúzása?” címmel - ELNÖK (Kövér László): - GÚR NÁNDOR (MSZP):
1052 Tisztelt Ház! Most , 13 óra 55 perckor áttérünk az interpellációk , azonnali kérdések és kérdések tárgyalására. Gúr Nándor (MSZP) - a nemzetgazdasági miniszterhez - “Meddig tart még a kormányzat népnyúzása?” címmel ELNÖK (Kövér László) : Tisztelt Országgyűlés! Gúr Nándor, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be a nemzetgazdasági miniszterhez: “Meddig tart még a kormányzat népnyúzása?” címmel. Gúr Nándor képviselő urat illeti a szó. GÚR NÁNDOR (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisz telt Képviselőtársaim! Két év óta egyre drágább és egyre nehezebb az élet Magyarországon, legkiváltképp a kiskeresetű embereknek. (Moraj a kormányzó pártok padsoraiból.) Igen, a hátrányos helyzetű régiókban élő embereknek, azoknak, akikről önök nem kívánna k gondoskodni, akiktől önök a kinyújtott kezet eltolják, vagy éppen hátat fordítanak nekik. Nem véletlen, hogy különféle mozgalmak indulnak itt - jelesül a Parlament falai között tisztelettel köszöntöm a “Munkát, kenyeret, tisztességes béreket!” mozgalom v ezetőit is. (Taps az MSZP padsoraiból.) , egyszerűen azért, mert úgy gondolom, hogy nagyon sok mindent tesznek azért, hogy Magyarországon azok az emberek, akik kis jövedelemből kénytelenek élni az életüket, a lehetőséghez mérten minél tisztességesebb módo n tudják megélni a mindennapjaikat. Ha már önök nem teszik, ha már önök azt mondják, hogy 47 ezer forintból is meg lehet élni, akkor az élet cáfolja és bizonyítja mindazt, hogy hogyan és miképpen nem. Igen, kérdezzék meg alpolgármesterüket, Zsiga Marcellt vagy bárki mást a frakcióban, aki hasonló kinyilatkoztatásokat tett. Azt szeretném mondani, csak azért, hogy tisztában legyenek vele, a miniszterüktől kezdve az államtitkárukon keresztül az alpolgármestereken át a képviselőkig, hogy ma Magyarországon hogya n működik az élet annak, aki mondjuk, közfoglalkoztatásban dolgozik úgy, hogy 47 029 forintot tud keresni egy adott hónapban, miközben két évvel ezelőtt ez 60 236 forint volt. Aki nem tud közfoglalkoztatásban részt venni, az két évvel ezelőtt, akkor, amiko r kisebb volt a minimálbér és nagyobb pénzhez jutott hozzá, 28 500 forinthoz, most 22 800 forinthoz. Önök mindenkitől, aki kisjövedelmű és kiszolgáltatott, elveszik a forrásokat, s közben Cséfalvay államtitkár úr összehasonlítja a válság legnehezebb évét, 2009et 2012vel - ügyes! Csak még 2012n se vagyunk túl! Hasonlítsa össze 2008at 2011gyel, ne a víziókat egymással! Azt szeretném mondani, önök elvesznek, s nem adnak az embereknek. S hozzá kell tennem azt is, hogy miközben a közösségi szolgáltatások a közlekedés tekintetében szűkítésre kerülnek, az egészségügy színpadán megint csak elvesznek ezektől az emberektől, miközben a megélhetés drágul, miközben a mindennapjaik ezeknek az embereknek nehezebbek, a fizetések csökkennek, aközben még a megtakarításai kat is elkobozták, a magánnyugdíjpénztári megtakarításaikat. Ja, hogy MOLrészvényt vettek 500 milliárd forintért?! Jó üzlet volt, bár kíváncsi lennék: kinek? Azt is látni kell, hogy a “Munkát, kenyeret!” mozgalom, az, amely elindult, útjára indult, olyan kérdéseket feszeget, amely kérdésekre önöknek válaszolniuk kell. S mik ezek a kérdések? Hol vannak azok a piaci munkahelyek, amikről önök beszéltek? Hol vannak, mikor lesznek, s miért vesznek el egyre többet a válság érintettjeitől? Miért? Miért mélyítik a társadalmi feszültségeket? Miért csökkentik a közfoglalkoztatásra vagy épp a segélyezésre fordítandó pénzeket? Ezekre válaszoljanak! Ezek a valós, húsbavágó kérdések!
