Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 5 (168. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Kövér László): - DR. KOCSIS MÁTÉ (Fidesz):
1048 azokat büntessék, akik egyébként jó irányba haladnak és sikereket értek el, miközben másoknak bőkezűen jutta tnak forrásokat a siker meglehetősen korlátozott reményében. Ezért Magyarországnak higgadtan, nyugodtan ki kell állnia a saját érdekei mellett - ezt tettem a hétvégén Brüsszelben, és ezt fogom tenni a következő napokban is , az Európai Bizottsággal megegy ezésre kell jutnunk, hogy a 3,25 százalékos, általuk feltételezett hiányt hogy fogjuk 3 százalék alá vinni - ezt meg is fogjuk tenni , így az egész túlzottdeficiteljárás megszűnhet. Halkan mondom, csak azért, hogy ne tűnjön a feledés homályába, az az elj árás, ami alatt Magyarország áll, ma azért tűnik indokoltnak - habár nem értünk vele egyet , mert a 2004es belépésünk óta egyetlen alkalommal sem sikerült az előző kormányoknak 3 százalék alatt tartani a hiánycélt. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Kövér László) : Tisztelt Ház! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Kocsis Máté képviselő úr, a Fidesz részéről: “Akcióban a ’három csapás’” címmel. Képviselő úré a szó. DR. KOCSIS MÁTÉ (Fidesz) : Köszönöm szé pen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy demokratikus, erős országnak szüksége van olyan törvénykezésre, egy olyan törvényhozási aktusra, amelynek köszönhetően az állam képes megvédeni az állampolgárait, és benne biztonságban érzik mag ukat. Fontos, hogy tudják azt is az állampolgárok, hogy ezeket a törvényeket az állam be tudja tartatni. Az is világos mindannyiunk számára, hogy az elmúlt jó néhány évben a közbiztonság és a magyar közállapotok drasztikus állapotba kerültek. Éveken át mód unkban állt figyelemmel kísérni, hogy számos elkövető a tettét rendre minden súlyosabb következmény nélkül ússza meg. A Fidesz 2009. február 17én nyújtotta be az Országgyűlés elnökéhez a “három csapás” néven ismertté vált törvényjavaslatot. Ennek első ere dményeként 2009ben törvény módosította a Btk.t, és beiktatta az erőszakos többszörös visszaeső fogalmát. Ezenkívül kizárta ezen elkövetői kört valamennyi általános részi kedvezményből. A törvényi szigorítás ezeken a területeken azonban nem volt elegendő, ezért az Országgyűlés további szigorítást látott szükségesnek, amely törvényi változás 2010. július 23án lépett hatályba. Tisztelt Képviselőtársak! A sokszor tévesen három csapásként lefordított büntetőjogi koncepció az Egyesült Államok büntetőjogi szabá lyozásából eredeztethető. Először Kaliforniában 1994ben népszavazás nyomán egy gyermekgyilkosság hatására szavazták meg. Lényege, hogy a két erőszakos vagy más komoly bűncselekményt elkövető terheltet a harmadik elítélése után automatikusan életfogytiglan i szabadságvesztésre ítélik, akkor is, ha utóbb csekély súlyú bűncselekményt követett el. A koncepció gyorsan elterjedt, s ennek eredményeként 2004re már 25 állam implementálta. Azóta az európai uniós tagállamok büntető törvénykönyvei között is találunk o lyat, amelyik az amerikai mintához hasonló rendelkezéseket tartalmaz. Például Szlovákiában életfogytig tartó szabadságvesztés büntetéssel sújtják azt az elkövetőt, aki a büntető törvénykönyvben taxatíve felsorolt bűncselekmények - például erőszakos közösül és, emberölés, emberkereskedelem - valamelyikét követi el. A három csapás rendelkezéseivel kapcsolatban a legtöbbet vitatott kérdés, hogy a középmérték alkotmányellenesen korlátozzae a bírók függetlenségét. A korábbi középmértékes szabályról az Alkotmányb íróság 2002ben kimondta, hogy nem alkotmányellenes. A középmértékes büntetéskiszabás elve csak irányt mutat a büntetést kiszabó bíró számára, ezért nem eredményezi a bírói mérlegelés elvonását. A törvény másik gyakran hangoztatott ellené rve, hogy a kötelezően kiszabandó életfogytig tartó szabadságveszély alkotmányellenes, szintén nem állja meg a helyét. A törvény ezzel bizonyos körben meghatározza a bíróság számára, hogy milyen büntetést köteles alkalmazni, ez azonban nem teljesen ismeret len a magyar büntetőjogban, hiszen más büntetések kötelező alkalmazását is előírja a
