Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 5 (168. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Kövér László): - NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár:
1044 kiszivattyúzást kitermelni, ezért ez meg kell hogy szűnjön. Nem lehet tovább fenntartani ezt a rendszert, a magyar gazdaság, a magyar emberek képtelenek ebben részt venni. Mi voltunk az elsők, akik ezt jelezték, és ehhez nyilvánvalóan kétharmad kellett, hogy ennek erőteljes hangot adjunk Európában. Következésképpen, tisztelt képviselőtársaim, egy új európai kiegyezésre van szükség, egyfa jta modus vivendire, amelyhez csatlakozhat aztán később Szlovákia, Lengyelország, Románia. Egy olyan megállapodásra, amely Nyugat és Kelet között, a magEurópa, a centrum és a periféria között, a gazdagabb és a szegényebb országok között hoz létre új megál lapodást. Ez pedig azon az alapon kell hogy létrejöjjön, hogy vissza kell találni a közjóhoz, a közös Európa alapcélkitűzéséhez. Ehhez természetesen szövetségesek szükségesek. A csehek már éppen a költségvetési szerződés kapcsán és aztán majd a kohéziós pé nzek elvonása során a pártunkra álltak, és a lengyelek és a litvánok is, más ügyekben ugyan, de kifejezték támogatásukat Magyarország érdekében. Ez fontos tehát azért, hogy a pénzügyminiszterek tanácsában két hét múlva kik lesznek ott velünk, kik támogatna k bennünket, és biztos, hogy jönni fognak támogatók. Ha ebben a pillanatban kevesen is vannak, nem is működhet másként, ezekre a szövetségesekre szükségünk van, csak ez az egy mód van, ez az egyetlen megélhetési mód, szó szerint ez a modus vivendi, egy új kiegyezés Európában. A különböző érdekek összehangolása valamilyen új alapon, a közös megélhetés, a közjó, a keresztény európai alapértékek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) megerősítése és újramegtalálása érdekében. Köszön öm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Kövér László) : A kormány nevében Németh Zsolt államtitkár úr fog válaszolni. Megadom a szót. NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A hét végi európai csúcsta lálkozón valóban a költségvetési paktum kiemelt figyelmet kapott. A magyar miniszterelnök ezt alá is írta, ugyanakkor volt egy másik napirendi pont, vagy úgy is fogalmazhatnék, hogy a költségvetési paktum csak az egyik oldala az európai politikai törekvése knek. A költségvetési fegyelem, rend megkerülhetetlen, ugyanakkor mindez nem fog eredményre vezetni Európában a gazdasági növekedés beindítása nélkül. Egyet kell értenem azzal, amit a képviselő úr is hangsúlyozott e tekintetben. Arra is felhívnám a figyelm et, hogy a külpolitikai kérdések is hangsúlyosan az Európai Tanács napirendjén szerepeltek, és a magyar miniszterelnök kezdeményezésére a konklúziókban hangsúlyosan kapott szerepet az arab tavasz és a déli szomszédság kérdései kapcsán a keresztény kisebbsé gek védelme. Európának kötelessége és felelőssége van ezen a területen, hiszen az arab tavasz mindenféleképpen egy kihívást jelent a keresztény közösségek számára, és ki védje meg az arab országokban a keresztény kisebbségeket, ha nem éppen Európa. Tehát s zeretném üdvözölni, hogy az Európai Tanács konklúziói között hangsúlyosan szerepel ez a kérdés. Mint ahogy volt egy másik, értékeinket érintő fontos kérdés is a hétvégi csúcstalálkozón, Szerbia tagjelölti státusának a biztosítása egy szerbromán kisebbségv édelmi megállapodáson keresztül jöhetett létre. Románia mindannyiunknak leckét adott arról, hogy hogyan lehet hatékonyan, a nemzeti érdekek védelmében fellépni az európai csatlakozás folyamatában. Jó arra gondolni, hogy nekünk is a szerb kárpótlás ügyében sikerült eredményeket elérni a decemberi első napokban, ugyanakkor emlékeztetnék arra, hogy 2007ben Románia és Bulgária csatlakozásának idején Magyarország nem élt azzal a lehetőséggel, hogy hangsúlyosan jelenítse meg a magyar nemzeti érdekeket, éppen a r omán csatlakozási folyamatban. Ez egy elmulasztott lehetőség, és félő, hogy ez már nem is fog visszatérni. Ezzel együtt azt mindenféleképpen üdvözölhetjük, hogy egy olyan megállapodás jött létre Szerbia és Románia között, amely a kisebbségek kérdésében a k ollektív jogokra épül, és ezt éppen az Európai Uniónak lesz a feladata ellenőrizni. És amikor mi kollektív jogokról beszélünk, akkor
