Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 28 (167. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Jakab István): - FERENCZI GÁBOR (Jobbik):
1031 tárják… Talán valamikor a történelemkönyvek már írni fognak róla… Dédunokáinknak… Persze lehet, hogy nem kell annyit várni… mindig lehetnek tanúk és olyan emberek, akikre nem számítan ak a titokvédők…” (Az elnök csenget.) “Ismert ember kiiktatása, megölése soha nem marad nyomtalan.” “Itt 3 gyilkosság történt. A feleség és a gyermek halála körül sincs sehol egy hiba, amelyik a megoldás felé mutatna?” Köszönöm szépen. ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Ily késői órán is megpróbáljuk az időkeretet tartani. Tisztelt Országgyűlés! Ferenczi Gábor képviselő úr szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett: “Célkeresztben a bándi kettős kereszt” címmel. Mega dom a szót a képviselő úrnak, ötperces időkeretben. (0.40) FERENCZI GÁBOR (Jobbik) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! 2008. június 21én civilek kezdeményezésére Bánd település első írásos említésének 775. évfordulója alkalmából emelték a kálváriado mbon álló kettős keresztet. A dupla kereszt nemcsak címerünk szerves része, de történelmi és nemzeti jelképünk, Magyarország, az Apostoli Magyar Királyság jelképe, hazánk Szűz Máriának történő felajánlását jelképező szimbóluma. Ugyanezen kettős kereszt azo nban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal munkatársai számára túlságosan magyar, így annak elbontását kezdeményezték. A bándi Magtárskör Egyesület azonban nagyon helyesen és elszántan védelmébe vette nemzeti jelképünket. A kereszt egy XIV. században emelt k ápolna helyén található a kálváriadombon, az Essegvár romjainak közelében. Az Örökségvédelmi Hivatal munkatársai szerint azonban nem illik egy ilyen szimbólum a környezetbe. Csordás Endre, az egyesület elnöke levélben fordult Schmitt Pál köztársasági elnök höz, aki azzal hárította el a segítségnyújtást, hogy nem az ő hatásköre a kereszt érdekében történő közbenjárás. Az egyesület a KÖH határozatát megfellebbezte, azt azonban a hivatal elutasította arra hivatkozva, hogy a jelkép idegen elemként jelenik meg a kálvária hármas keresztjének közelében a műemléki látványban. A hármas keresztcsoport és a lerombolt stációk megmaradt elemei nem állnak műemlékvédelem alatt, helyi védelem alatt sem állnak, így műemléki látványuk sem lehet. A hatóság szerint azonban a nem létező műemléki látványt védeni olyan feladat, amit akár értékek lerombolása árán, törvénysértő eszközökkel is végre kell hajtani. Tisztelt Képviselőtársaim! A Magtárskör Egyesület é s a helyi civil szervezetek a kereszt jelenlegi helyen maradását kérték 2008ban és 2010ben egyaránt. Ugyanezt kérte a bándi önkormányzat képviseletében a polgármester is a KÖH elnökének küldött 2010. május 6án keltezett fellebbezésében. Csordás Endre 20 11. december 25ei levelében a következőket írja a Veszprém Megyei Bíróságnak: “A 2011. április 28i keltezésű kérelem egy jogban járatlan civil szervezet segélykiáltása volt a bíróság ítélete ellen, ami a véleményünk szerint etikátlan és jogsértő KÖHhatá rozat ellen benyújtott keresetünket elutasította és anyagi kötelezettségeket rótt ránk.” Itt tartunk ugyanis ma, tisztelt képviselőtársaim, majdnem két évvel a fülkeforradalom után. A Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal zűrzavart keltőnek, zavarónak tarth atja nemzeti jelképünket, a hatóság pedig 1 millió forint bírság kiszabását helyezheti kilátásba. Az egyesület álláspontja szerint azonban számos jogsértés történt az évek óta húzódó ügyben. A KÖH az ellenkérelemben leírja, hogy Schindler László polgármest er 2008. június 18án keltezett leveléből értesült a keresztről, és az ügyben 2009. december 22én hozta első hivatalos határozatát. Az egyesület álláspontja szerint a kereszt elbontására kötelező határozatok törvénysértők, mert azokat a törvényben foglalt ak alapján nem lehetett volna meghozni, mert a hatóság bizonyíthatóan a szabálytalanság tudomására jutásától
