Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 28 (167. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Jakab István): - MURÁNYI LEVENTE (Jobbik):
1028 hajdani győri püspök szülőházán, a testvér Maros megyével összefogva, tábla hirdesse a mártír emlékét. Akkor Segesváron székelyföldi és kisalföldi zarándokok is felidézték azokat az 1945ös nagypénteki tragikus pillanatokat, amikor egy szovjet katona három golyója sebesítette meg a püspököt. Kicsivel később kiderült, végzetesen sebesítették meg őt azok a szovjet puskagolyók. A Püspökvárban bújtatott sok száz menekült, gyermek, asszony közül az egyik asszony felkiáltott: püspök atya, ezt érettünk tette. Szívesen, nagyon szívesen - mondta halkan a sokadszor is tanúságot tevő Apor Vilmos püspök. Ebben a mondatában kiteljesedett édesanyjának, P álffy Fidéliának hitvallása is, hiszen ő így tartotta: “Ha az ember válaszút elé kerül, válassza mindig a nehezebbet, mert biztosan az a helyes út. Én - tette hozzá - mindig ezt az elvet tartottam szem előtt, és sohasem bántam meg.” Képviselőtársaim az elm últ napokban felidézték már a püspök úr életének fontos állomásait. Mostani felszólalásommal azt szerettem volna bemutatni, hogy a jelenkor közössége nagy hálával és csodálattal fordul a szentéletű ember, a vértanú püspök élete, életútja felé. Ennek jegyéb en a Lakiteleki Népfőiskola panteonjában az elmúlt hét végén avatták fel a boldoggá avatását követő tizenötödik esztendőben Apor Vilmos püspök mellszobrát. Életútja, önzetlensége, tanúságtétele, odaadó szeretete és gondolatai sok ember, sok fiatal, sok idő s, sok keresztény ember hitét erősíti meg nap mint nap. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Kérdezem, a kormány részéről kíváne valaki válaszolni. (Dr. Illés Zoltán nemet int.) Nem. Tisztelt Országgyűlés! S zintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Murányi Levente képviselő úr, a Jobbik képviselőcsoportjából: “A kommunizmus áldozatai” címmel. Megadom a szót ötperces időkeretben. MURÁNYI LEVENTE (Jobbik) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Képviselő társaim! Én is valami környezetszennyezésről szeretnék beszélni. A kommunizmus, amely előbb létezett, mint a fasizmus vagy a nácizmus, és túl is élte azokat, négy földrészen is elterjedt. A kommunizmus politikai filozófiaként régi keletű, a róla gondolkodó k még nem ismerték a napjainkban használt megnevezéseket, mint bolsevizmus, szocializmus, kommunizmus, és főleg nem tudták, hogy az ő utópisztikus, szinte meseszerű elképzeléseik mennyi emberi szenvedésbe torzulnak majd a megvalósítási kísérletek során. Mi tagadás, a szabadkőművesek szorgos tevékenységének hatására létrejövő francia forradalomban fedezhető fel először a morális rombolás megvalósításáért való lelkesedés bizonyos embereknél. Ekkor fedezhető fel Európa történetében először az emberi jogok kéte s értékű szólamainak szembeállítása az isteni normákkal. Ezek által vált lehetővé Európa keresztény népeinek erkölcsi lejtőre kényszerítése, amelyen haladva a XX. század elejére értek a romlottság olyan fokára, amit már kommunizmusnak nevezhetünk. Sajnos, hazánkat sem kímélte meg a sors a baloldal kialakulásától, a kommunistáktól, a károlyimihályos, kunbélás, szamuelytiboros, rákosimátyásos, kádárjánosos, marosángyörgyös, horngyulás, medgyessypéteres, gyurcsányferences, bajnaigordonos országrontóktól és gyi lkosoktól. 1919ben Horthy Miklós mentette meg hazánkat és népünket a kommunistáktól. November 16án a nemzeti hadsereg élén bevonult Budapestre. Az ezt követő kormányzóvá választása és hazaszeretete kötelezte a kommunizmus elleni harcra. Megtisztította tő lük a vörös rongyokba öltözött Budapestet és a maradék országot, majd csodálatos fejlődési pályára állította hazánkat. Horthy Miklós nemcsak antikommunista, de országgyarapító is volt. Ő volt az a politikus, akinek
