Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 13 (162. szám) - A gazdasági és monetáris unióban megvalósuló stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés Magyarország általi aláírásának támogatásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. MARTONYI JÁNOS külügyminiszter, a napirendi pont előadója:
101 megrázkódtatásokat könnyebben, gyorsabban, megfelelő pénzügyi források megteremtésével el lehessen hárítani, illetve meg lehessen oldani. De még ezzel sem ért véget a történet, kiderült, hogy ennél többre van szükség, és így került szóba az, hogy egy új szerződést hozzanak létre akár az eurózóna tagjai vagy talán az eurózónán kívüli tagállamok is. Hozzáteszem, hogy mi nem ez t akartuk. Mi azok közé tartoztunk - és ezt annak idején ismertettük is , akik az alapszerződések módosítását részesítették volna előnyben. Az alapszerződések módosítása nem sikerült, mert egy tagállam volt a 27 tagállam közül, amelyik ezzel nem tudott eg yetérteni, illetve a 26 tagállam nem tudta elfogadni azokat a feltételeket, amelyeket ez a tagállam a módosításhoz történő hozzájárulása feltételeként megszabott. Így került sor arra, hogy akkor ezeket a szabályokat egy külön szerződésben szerepeltessék az ok az országok, amelyek ennek a szerződésnek a feleivé kívántak válni. Ezt csak azért meséltem el, mert ma is fölmerült az, hogy a magyar álláspont bizonytalan lett volna. Nem volt bizonytalan, egyszerűen arról volt szó, hogy mi a szerződés, az alapszerződ ések módosítását szerettük volna. Hozzáteszem, mások is ezt szerették volna, olyannyira, hogy magában a szerződésben is szerepel az a rendelkezés, amelyik azt mondja, hogy öt éven belül kezdeményezni kell e szerződés tartalmának az alapszerződésekbe történ ő beépítését. Tehát a tagállamok nem mondtak le arról, hogy egyesítsék ezt a két rendszert, ne álljon föl egymás mellett két párhuzamos szerződés, mert ebből a legkülönbözőbb jogi bonyodalmak származhatnak, hanem ez a szerződés kerüljön be majd a lisszabon i szerződésekbe. Azt hiszem, hogy ez a szerződés - és erről is esett már ma is szó, meg korábban is - összhangban van a magyar célokkal és a magyar érdekekkel. Először is - és ezt ma már mondtam más összefüggésben is - erős Európát akarunk. Márpedig erős E urópa nincsen erős, stabil euró nélkül. Az eurózóna országainak tehát nemcsak lehetőségük, hanem kötelességük is az, hogy a közös pénznemet minden lehetséges eszközzel megszilárdítsák, stabilizálják, teremtsék meg annak a feltételeit, amelyek biztosítják, hogy az euró a jövőben stabil, megbízható pénz legyen. Ez összeurópai érdek, és azért hiszem azt, hogy Magyarországnak érdeke az eurózóna megerősítése is, az euró megerősítése is, hiszen ezer szállal kapcsolódunk ehhez a zónához. Elég azt jelezni, hogy a m agyar kivitel túlnyomó többsége az eurózóna országaiba irányul. Mindaz, ami az eurózónában történik, az tehát meghatározza az Európai Unió sorsát, és meghatározza ezen belül bizony a mi sorsunkat is. A másik nagyon fontos magyar cél és magyar érdek, hogy E urópa, az Európai Unió egységes legyen. Nem merem azt mondani, hogy egységes maradjon, mert ma sem teljesen egységes, hiszen vannak, akiknek például euró a pénznemük, vannak, akiknek nem az, sőt lesznek olyan országok, amelyek valószínűleg soha nem fogják - a “soha” kifejezést persze nem kell használni , de legalábbis hosszúhosszú ideig nem fogják bevezetni az eurót. De az kétségtelen, hogy mi, mondhatnám, mi, új tagállamok, mi vállaltuk azt, hogy az eurót be fogjuk vezetni, tehát az eurózónához csatlakoz ni fogunk. Nekünk nem érdekünk egy többszintű, egy megosztott Európa, bármilyen vonal mentén is alakuljon ki ez a megosztottság. Mi szeretnénk azt, hogy ha nem lenne megosztottság az északiak és a déliek között, a nagyok és a kicsik között, a gazdagok és a kevésbé gazdagok között, és persze ne legyen megosztottság az úgynevezett régiek és az úgynevezett újak között. És legfőképpen ne legyen tartós megosztottság, különösen intézményi, strukturális, szerkezeti formát ne öltsön az eurózóna 17 országa és az eur ózónán kívüli 10 ország között. Ezért hisszük mi, hogy ez a szerződés végső formájában egy olyan szerződés, ami biztosítja ezt az egységet. Van még egy nagyon fontos célja a magyar Európapolitikának, és ez pedig az, hogy Magyarország ne legyen, ne kerüljö n tartósan az európai integráció perifériájára. Mi a centrumba akarunk tartozni, már csak azért is, mert azt mondjuk, hogy mi vagyunk - többek között - KözépEurópa. És KözépEurópa az a régiója ma Európának, amelyik igenis új lendületet, új energiaforrást tud adni ennek a sokszor botladozó, nehézségekkel küzdő integrációs folyamatnak. És
