Országgyűlési Napló - 2011. évi téli rendkívüli ülésszak
2011. december 30 (161. szám) - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
851 Nem akarom többet elmondani, mert lépjünk tovább, akár megdicsér frakcióvezető úr, akár nagy kritikával illet, én többet nem akarok ehhez hozzászólni. Vagy értik, vagy nem azt a logikai ellentmondást, hogy megteremtik a házszabályi precíz, pontos lehetőségét ennek az eljárásnak, de azzal nem akarnak fogla lkozni, hogy egy hatályos alkotmánybírósági meghozott döntéssel ez ellentétes marad. Köszönöm szépen. Tényleg nem kívánok többet hozzászólni. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, alelnök úr. GaudiNagy Tamás képviselő úr k övetkezik kettőperces hozzászólásra. Parancsoljon, képviselő úr! DR. GAUDINAGY TAMÁS (Jobbik) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Lázár János képviselőtársamnak jelzem, hogy tényleg egy komoly történelmi hiányosságról tett tanúbizonyságot, hiszen a ’48as ellenzék harcolt annak idején a ’67es megalkuvó, a Monarchiába Magyarországot beolvasztani kívánó kormánytöbbséggel, azzal a Tiszaféle Szabadelvű Párt vonalával, ahol az országhódítás soha nem látott mértéket öltött. Mi most ugyanezt a küzdelmet folytatj uk. Csodálatos a történelmi analógia, nemcsak eljárásjogi, hanem úgynevezett anyagi jogi szempontból is. Igen, ott voltak, persze, ott volt Károlyi, meg ott voltak az előzménypártok is már az ellenzék soraiban, de a ’48as ellenzékiek ’48hoz voltak hűek, és mi sem engedünk ’48ból, ’56 igazságából, Trianon revíziójából, és nem engedünk az IMF diktátumainak, mint ahogy önök ezt megteszik. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.) (13.10) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képvisel őtársaim! Mivel többen nem jelentkeztek felszólalásra, a záróvita e szakaszát lezárom. Megnyitom a záróvita második szakaszát az ajánlás 36. pontjaira. Megkérdezem, hogy kíváne valaki ezzel kapcsolatban felszólalni. GaudiNagy Tamás képviselő úr következ ik. Parancsoljon, képviselő úr! Kérem az órát visszaigazítani! DR. GAUDINAGY TAMÁS (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. A második vitaszakaszban szerepelnek azok a módosító javaslatok, amelyeket előterjesztettem: kettő további javaslatról van szó. Ha már az egész kivételes sürgős eljárás című történet itt előjön, akkor nyilván ez már csak a rosszon való faricskálás. Egyébként az egészet, úgy, ahogy van, elutasítjuk, de ha ez már egyáltalán szóba jött, akkor mégis egészen abszurdnak érzem, hogy ebben a rend kívül sürgős, tehát kivételes sürgősségi eljárásban a pártok mindösszesen 30 perc időkeretet kapnak a vita lefolytatására. Erre javasoltam egy igencsak nagy önmérsékletet mutató, szinte már az öncezúra jeleit mutató 55 perces időkeretre való emelést, függe tlen képviselőknél pedig 8 helyett 10 percre való emelést. Nem tudom, kelle ezen még valamit magyarázni. Persze, nyilván vannak bölcs latin mondások, ismerik ezeket, hogy nyilván lehet tömörebben is elmondani a valóságot, és nem feltétlenül a hosszú beszé d teremti meg az igazság alapját. Azt azonban látni kell, hogy ezzel azokat az embereket csapják arcul, akik annak idején komolyan vették a szavazást, bevonultak a szavazófülkébe, és akkor hittek abban, hogy a képviselők majd eljönnek ide a Házba, majd itt komolyan vitatkoznak, szakértőkkel konzultálnak, netán velük is konzultálnak néha, érdemben meghallgatják, hogy mit akarnak, és ez alapján hozzák meg döntésüket. Olvassanak el blogokat bármelyik honlapon, egészen a kuruc.infotól kezdve a femina.hun át a mainap.hun keresztül bárhol olvassanak el egypár polgári bejegyzést, hogy mit gondolnak az emberek a munkánkról. Az egészet egy kalap alá helyezik, hogy igen, ha be is mennek a képviselők, itt melegednek, röhögcsélnek, olvashatnak, beszélgetnek, büfézget nek és a többi, alig
