Országgyűlési Napló - 2011. évi téli rendkívüli ülésszak
2011. december 28 (160. szám) - A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP):
775 Szeretnék válaszolni TuriKovács képviselő úrnak, hogy óva intek mindenkit, hogy teológiai kérdésekben állást foglaljon, még akkor is, ha értene hozzá, mert egy adott teológiához talán ért, nem bi ztos, hogy minden vallási közösség teológiájának akár felületes ismeretével is rendelkezik. A parlament nem ezzel foglalkozik. A parlament vallástörténeti, vallásszociológiai kérdésekkel foglalkozik és nem teológiai kérdésekkel. Amikor a természetfölöttire irányuló definíciót állapítottuk meg, a legkisebb közös többszöröst próbáltuk, mert van olyan világvallás, és most megfogadtam és továbbra is tartom magam következetesen, hogy egyetlen konkrét egyház nevét nem fogom kiemelni, de az öt nagy világvallás köz ül van egy, amelynek nincs istenfogalma, viszont a természetfölöttiben hisz. Most kizárnánk a világon egyébként milliárdos nagyságrendet képviselő világvallást ebből a körből abban a pillanatban, ha ezt a definíciót így szűkítenénk, de ez nem teológiai kér dés, hanem mondom, definíció kérdése is, és bizonyos fajta tudományos alapozottsággal bír. A 3., 16. pontok tekintetében kénytelen vagyok felvetni a plenáris ülés előtt is azt, amit a bizottsági ülésen felvetettem, hogy nyilván házbizottsági állásfoglalás kell arról a kérdésről, hogy a Demokratikus Koalíció nevében lehete módosító indítványt előterjeszteni, amikor a Házszabály szerint ilyen formáció nem létezik. Fel kell vetnem azt a kérdést, hogy ilyen esetben érdemi vizsgálat nélkül kellene elutasítani a z ilyen módosító indítványokat, mert független képviselő adhat be módosító indítványt, de nem létező Demokratikus Koalíció…- most ha már játszunk a szavakkal, hogy Demokratikus Koalíció, akkor tegyük hozzá az eposzi jelzőt is, hogy szemkilövő Demokratikus Koalíció nem hiszem, hogy beadhat módosító indítványt. De ez egy olyan alaki kérdés, amelyben előbbutóbb a házbizottságnak állást kell foglalni, mert én a bizottsági ülésen ezt már felvetettem, és azt gondolom, hogy előbbutóbb ebben a kérdésben egyértelm űen állást kell foglalnia a Háznak. Szeretnék az emberi jogi bizottság egymással összefüggő módosító indítványairól beszélni, de előtte engedtessék meg, hogy vallástörténeti szempontból számháborút ne folytassunk: a keresztények 396 évet vártak az elismeré sig, van olyan keresztény egyház, amely 1500 évet, tehát a 20 évről tessék szíves lenni így gondolkodni az egyházi elismerést tekintve. Az pedig egy téves fogalom, hogy a 12 apostol egyházat alapított volna. Minden keresztény egyház a pünkösdöt jelöli meg, 3 ezer ember volt az egyházalapításkor, már az alapításkor. De azt hiszem, megint a lényegi kérdést kerüljük meg. Azért a lényegi kérdést kerüljük meg, mert a vallásszabadság kérdéséhez nem az tartozik hozzá elsősorban, hogy egyházi státusban vagy vallási közösségként, egyesületként működik. Teljes szabadsággal vagy teljes vallásszabadság közösségi mivoltát átélheti egyesületi szinten, ami mindenki számára adott. Itt válaszolok TuriKovács képviselő úrnak: senkivel nem állapodtak meg az előző szocializmus időszakában lévő parlamentben, hogy hozzák ezt a ’90. évi IV. törvényt. Részt vettem azokon a tárgyalásokon. Volt egy párt, amely már nincs a parlamentben. Ha összehasonlítja annak a pártnak az egyházi törvénytervezetével, az előző Némethkormány parlament je tökéletesen azt fogadta el. Bocsánatot kérek, ennek a következménye volt, hogy sehol Európában 360 egyházat nem jegyeztek. Hogy mennyire komoly ezen 360 egyház bejegyzése - ez sem pontos szám - a különböző bíróságokon, de ha mondjuk a 340 és a 360 közül becsült számot fogadunk el, érdekes módon 72 tartotta fontosnak azt, hogy az egyházi státust január 1je után megszerezze. A 360ból 72 tartotta fontosnak. Hogy még továbbmenjek, hogy utána az emberi jogi bizottság ezt a kérdést kívánja rendezni akként, h ogy az automatikus átmenetet és a vallás közösségi joggyakorlatát biztosítja egy egyesületbe történő átmenéssel, tehát akik az egyházi státust január 1jétől nem kapják meg, és szabályozta azt a kérdést, hogy hogyan kaphatja meg az egyházi státust. Ugyanúg y, annak a mintájára, ahogy a nemzetiségi státust kapja meg, a Tudományos Akadémia nem a teológiai kérdéseket fogja vizsgálni, hanem azt a kérdést, hogy a törvényben lévő definíciónak és azoknak a vallástörténeti kritériumoknak megfelele. Erről foglal áll ást, mert a Tudományos Akadémiának teológiai osztálya nincs, viszont van vallástörténeti, vallásfilozófiai és egyéb osztálya. Tehát én azt gondolom, hogy ez egy megnyugtató dolog.
