Országgyűlési Napló - 2011. évi téli rendkívüli ülésszak
2011. december 28 (160. szám) - A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - CSÖBÖR KATALIN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István):
751 A T/5315. számú törvényjavaslathoz, bocsánatot kérek. ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Ravasz a képviselő asszony, mert én meg nem tudom ellenőrizni, úgyhogy mindjárt fogok kérni egy papirost, de ezzel együtt az a kérésem, hogy kifejezetten ne az általános vitát nyissuk újra, hanem a részletes vita szabályainak megfelel ően tessék szólni. Visszaadtam a szót. CSÖBÖR KATALIN (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. A bizottsági ajánlások a következők. A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló T/5 315. számú törvényjavaslat részletes vitájához kívántam és kívánok hozzászólni, és mint ahogy az előbb említettem, többször is felszólaltam már ezzel a törvénnyel kapcsolatban e ház falai között. Nagyon fontos része a törvényjavaslatnak, hogy az állam támo gató szerepet vállal az egyházak működésében, pontosan azért, mert az egyházak nagyon fontos feladatokat látnak el a szociális gondozás, oktatás és nevelés terén. Szeretném kiemelni az emberi jogi bizottság 31. pontban szereplő ajánlását is, hogy a közneve lési program keretében is a hit- és erkölcstanoktatás kötelezővé tételét most órarendi keretek közé sorolják, így ez a jövőben az oktatásban, nevelésben, az erkölcsi nevelésben nagyon fontos szerepet fog játszani a jövő nemzedékek oktatása területén. Sem E urópában, sem máshol nincs megszokott gyakorlat arra, hogy hogyan működnek közösen az egyházak - mindenhol máshol, Németországban, Angliában , de Magyarországon mi, tehát az állam támogató szerepet vállal az egyházak működésében, pontosan azért, hogy ezek et a feladatokat el tudják látni. Eddig az Országgyűlés csak a kereteket adta meg az egyházak működésével kapcsolatosan, ezért talán világelsők vagyunk abban, hogy Magyarországon rengeteg egyház működik. A történelmi egyházakat a háború után sikerült nagyo n meggyengíteni és szétrombolni, nem kaptak elegendő támogatást, majd a rendszerváltás után rengeteg új kisegyház jött létre, úgynevezett bizniszegyházak alakultak meg. Ez a törvény pontosan ennek a törvénynek kíván véget vetni, viszont nyitva hagyja az ut at azoknak az egyházaknak is, amelyek a 3. számú mellékletben szerepelnek, tehát ha 2012. február 29éig megteszik a kérelmüket a minisztériumban, akkor továbbra is működhetnek. Úgy gondolom, hogy nem attól működhet jól egy egyház, hogy há ny tagja van, tehát ez a százezer fős limit, határ sem fogja befolyásolni azt, hogy egy egyház megalakulhasson vagy egyházként működhessen, hanem pontosan a tevékenysége lesz a legfontosabb. Azok az egyházak, amelyek egyesületként működtek, és egyházként s zeretnének működni a jövőben, kérhetik és kérvényezhetik majd, hogy egyházként működhessenek. Ezt az Országgyűlés fogja majd jóváhagyni teljes felelősségének tudatában, amelyhez majd a Magyar Tudományos Akadémia fog segítséget nyújtani. (13.30) Az 1. számú mellékletben a 14 egyház, történelmi egyház szerepel, és a további mellékletekben szereplő egyházak pedig - ahogy az előbb említettem - kérvényezhetik az egyházi jogállásukat. És természetesen ez az út nyitva áll a jövőben is ezek előtt az egyházak előtt is. Úgyhogy úgy gondolom, ez a törvényjavaslat pontosan annak fog eleget tenni, hogy azok az egyházak működhessenek egyházként a jövőben is, amelyek igazán vallási tevékenységet folytatnak, nem pedig egyfajta biznisz céljából alakultak meg. De az út nyitva áll a jövőben is mindenfajta ilyen egyesület és szervezet előtt, hogy egyházként működhessenek, ha ezt a Tudományos Akadémia és az Országgyűlés jóváhagyja. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) :