Országgyűlési Napló - 2011. évi téli rendkívüli ülésszak
2011. december 28 (160. szám) - Pálffy István (KDNP) - a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez - “Hogyan segíthetné a média és a civil társadalom a gyermekbarát meghallgatószobák létrehozását?” címmel - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
749 idei statisztikák is hasonló képet mutatnak, ráadásul tudjuk, hogy sajnos nem minde n eset válik ismertté ebben az ügyben. Kiváló volt ezért, amikor a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium rendelet keretében gyermekbarát meghallgatószobák létrehozását kezdeményezte. Ugyanakkor a meghallgatószobák létesítése és felszerelése nem maradha t kizárólag állami feladat, államigazgatási feladat, legalább ilyen mértékben kell hogy kivegye ebből a részét a média, különösen a közmédia és a civil társadalom. A média nyilván azért, mert magatartásformáló erővel bír, erkölcsi normákat képes közvetíte ni, és van módja tudatosítani, hogy milyen súlyos helyzetbe kerülnek a szülők a gyermekek, a kiskorúak és a fiatalkorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények kapcsán. A civil társadalom felelőssége pedig nyilván abban rejlik, hogy egyrészt segítse a hasonl ó esetek napvilágra kerülését, különösen a családokban elkövetett, rejtett erőszak esetében, másfelől pedig támogatással is hozzá kell hogy járuljon az ilyen szobák elterjedéséhez. Ezek kötelező használata és megfelelő felszereltsége nagymértékben csökkent heti a gyermekeket ért traumát, és nem mindegy, hogy a hozzájárulás miként teszi otthonossá vagy nyugodttá az áldozatokkal való beszélgetéseket. A kormányzat célja az, hogy 2014ig minden megyeszékhelyen kialakítsanak ilyen helyiségeket. Ezért kérdezem az államtitkár urat, hogy hol tart a folyamat, és hogy miként tud a tárca a kiemelten fontos közcélt szolgáló, a gyermekek tízezreit érintő ügyben kampányok körében médiatámogatást kérni, továbbá a civilek segítségéért folyamodni. Köszönöm szépen megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Rétvári Bence államtitkár úr válaszol kettő percben. DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Kép viselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, egy teljesen új dolog Magyarországon a gyermekbarát meghallgatószobáknak a kialakítása. Szerintem ez közös célunk és jól felismert érdekünk, hogy a gyerek ne váljon kétszer is egy bűncselekmény áldozatává: egyszer, amikor elkövetik vele ezt, másszor pedig amikor a rendőrségen azt újra el kell hogy mesélje, eközben újra át is éli azt a traumát, amit a bűncselekmény elkövetése okozott benne. (13.20) Ezért döntött úgy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, hogy a gyermek barát igazságszolgáltatás keretében - amelynek érdekében már több más lépést is tettünk - gyermekbarát meghallgatószobákat hozzunk létre. Először ezek Budapesten jöttek létre az V., VIII. kerületben, és reméljük, hogy utána fokozatosan - ahogy képviselő úr is említette - pár éven belül minden megyében lesz gyermekbarát meghallgatószoba. Ennek kialakítása valamelyest arra törekszik, hogy oldja azt a feszültséget, azt a borzalmat, amit az illető gyerekben a bűncselekmény elkövetése okozott, és egy valamelyest könnyedebb, számára otthonosabb, a gyerekek szobájához jobban hasonlító környezetben talán könnyebben tudja segíteni a nyomozó hatóságok munkáját. A célunk azért mindenképpen az, hogy felderítsük ezeket a bűncselekményeket, és sokszor minősített eset is, amikor kiskorú sérelmére követnek el bűncselekményt, úgyhogy különösen fontos büntetőpolitikai célunk azt, hogy ezeknél a bűncselekményeknél még fokozottabb legyen a felderítés. Ezek az emberek ugyanis jóval kegyetlenebbek, mint mások, hiszen aki nyolcéves gyerekek sérelmére követ el bűncselekményt, annak bizonyára a belső lelki állapota sokkal ziláltabb és a társadalom számára nehezebben elfogadható, mint ha ezt valaki akár harmincnegyven vagy ötvenéves emberek sérelmére teszi meg. A médiának elsősorban a bban lehet feladata, hogy maga ne sugározzon főműsoridőben olyan tartalmakat, amelyek a kiskorúak számára hasonló borzalmakat jelentenének, mint amit egy bűncselekmény elkövetésekor - annál persze nagyobb volumenben - megélnek, és az erre való figyelemfelh ívás talán a fiatalok számára is egyfajta megelőzést jelent a bűncselekményekkel kapcsolatban.
