Országgyűlési Napló - 2011. évi téli rendkívüli ülésszak
2011. december 28 (160. szám) - Dr. Gyenes Géza (Jobbik) - a miniszterelnökhöz - “Milyen jövőt szán ön a magyaroknak?” címmel - ELNÖK (Lezsák Sándor): - HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár:
714 Ez a törvénymódosítás a magánegészségbiztosítók egyre teljesebb körű térnyerését teszi lehetővé, maguk a biztosítók is kéthárom év alatt máris 50 milliárdos piacról beszélnek. S nehogy félreértés legyen! A magánbiztosítók nem kiegészítő egészségbiztosítási pénztárak, amelyek a társadalombiztosítás mellett léteznek, s valóban szükség van rájuk; a magánbiztosítók azok magánbiztosítók, azaz profitérdekeltek. A magánbiztosítók minden profitforintja mögött elmaradt, megspórolt ellátások sorakoznak majd. A szolidaritáson alapuló társ adalombiztosítás felszámolása irányába tett lépésnek volt sejthető az is, amikor megszüntették a munkáltatói egészségügyi járulékot, s létrehozták helyette az összevont 27 százalékos szolidaritási adót, továbbá a Magyarország pénzügyi stabilitásáról szóló, jelenleg még törvényjavaslathoz tett módosító indítvány kimondja… (Az elnök csenget. - Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr; a kérdés nyilván ott van Halász János államtitkár úr előtt. Megadom a szót Halász Jáno s államtitkár úrnak válaszadásra. HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Nem ez az első ellenzéki felszólalás ebben a tárgyban. Alig egy héttel ezelőtt egy képviselőtársa már egyene sen az állami egészségügy végét vizionálta egyetlen módosító indítvány miatt. Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném világosan leszögezni: ez a kormány nem akarja és nem is fogja privatizálni a magyar egészségbiztosítási rendszert. Biztosan emlékszik rá, hogy ko rábban volt egy ilyen kísérlet: a szocialistaliberális kormány éveiben egyszer megkísérelték az egységes társadalombiztosítási rendszert profitorientált, többbiztosítós rendszerrel felcserélni. A Fidesz és a KDNP volt az, aki ez ellen a leghatározottabba n tiltakozott. A többbiztosítós szocialistaliberális elképzelés szerencsére megbukott. A képviselő úr által említett módosítás az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvény egyik rendelkezése. Az indoklás szerint: “A javaslat adómentessé teszi a kifizető által a magánszemély javára fizetett, visszavásárlási értékkel nem rendelkező betegbiztosítási díjat, ugyanakkor ezen biztosítékok jövedelmet pótló szolgáltatása csak meghatározott értékhatáron belül minősül adóment esnek.” Azaz annyi történt, hogy az adómentesen adható juttatások körét bővítette a kormánytöbbség. Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném hangsúlyozni, hogy betegbiztosítást eddig is árultak az üzleti biztosítók. Szinte nincs olyan biztosítási módozatuk, amely betegbiztosítási kiegészítő elemet ne tartalmazott volna vagy ne tartalmazna. Önálló biztosításként is széles körben kötöttek baleset- és betegségbiztosítási kockázatokra kiterjedő biztosításokat. A képviselő úr azt állítja, hogy a balesetbiztosítás adóme ntessége azért volt elfogadható, mert balesetet kellett ahhoz elszenvedni, hogy a biztosítók szolgáltassanak Két dolgot kell ezzel kapcsolatban megjegyezni. Egyrészt a betegbiztosítások esetén is először meg kell betegedni ahhoz, hogy a biztosító szolgálta sson, másrészt pedig fontos kiemelni, hogy a baleseti eredetű kockázatok is egészségkárosodást jelentenek, ezért a balesetbiztosítások esetén sincs alapvetően más biztosítási szolgáltatás, mint a betegségbiztosításoknál. Márpedig, képviselő úr nem látott veszélyt abban, hogy balesetbiztosítás esetén csak a magasabb jövedelműek élveznék a biztosítási védelmet. Megjegyzem, hogy az üzleti biztosítók nem a társadalombiztosítás funkcióinak sérelmére fejtik ki tevékenységüket, azaz nem a társadalombiztosítás he lyett, hanem mellett biztosítanak ellátást. A kifizetők által fizetett egészségbiztosítások díjának adómentesítése így kifejezetten korszerű eszköze annak, hogy az a munkáltató, aki társadalmi felelősségvállalás keretében a dolgozói iránt érzett elköteleze ttsége okán betegbiztosítást is köt a dolgozóira, belépjen az egészségügyi finanszírozásába. Az szjatörvény módosítása tehát kifejezetten jó társadalmi célt szolgál, kifejezetten megfelelő eszközzel, és nincsenek mögötte olyan szándékok, amelyeket a képvi selő úr feltételez, előrevetít.
