Országgyűlési Napló - 2011. évi téli rendkívüli ülésszak
2011. december 16 (155. szám) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - VÁGÓ GÁBOR (LMP): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. LENHARDT BALÁZS (Jobbik):
55 Nem tartjuk egy pozitív szervezetnek, és azt a neoliberális eszmerendszert sem, amit ők testesítenek meg, de mégis meglepetésemnek kell hangot adjak, hogy önök ebben a helyzetben talán a vak ló bátorságáv al rohamoztak bele a kinyújtott dárdákba. Ennek azért biztos, hogy elég súlyos és talán az eddigieknél is még súlyosabb következményei lehetnek, és nemcsak a most tárgyalt - mert itt kevésbé érzem , az újraírt Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénynél, de a kapcsolódó alkotmánymódosítás, amely a PSZÁFfel összevonva is egy csúcsszervezetet hozna létre, gyakorlatilag elvonva a jegybankelnök hatáskörét. Ami olyan szempontból helyes is lenne, hogy Simor Andrást nem tartjuk olyan személynek, aki a magyar nemzeti érdekeken munkálkodna, de ez a megoldás mégiscsak aggályos jogilag, és nem hiszem, hogy hosszú távon is arra vezetne, hogy így kéne egy önök által gyakran hivatkozott jogállamban kezelni a dolgokat. Meg lehetne keresni talán az egyéb módszert is, vagy ped ig nyíltan vállalva, akár ebben a törvényben is, hogy most új elnököt kell választani, mert új törvényt hoznak. Értem, hogy ez sántítana, de ugye, ezt megteszik az új monetáris tanácsi tagok kijelölésénél is, aminek körülbelül ugyanennyi a jogalapja. Akkor ezt is föl lehetne vállalni. Még ez is tisztább és egyenesebb, jogilag is elfogadhatóbb megoldás lenne, mint ez a torz kreatúra, amit itt kitaláltak két különböző hatás- és feladatkörrel rendelkező szervezet torz párosításával. Most LMPs kollégáim - akik et Vágó Gábor képvisel rendületlenül - kenyerét nem szeretném elvenni, mert ugye, ők az ilyen biológiai példákban szeretnek tobzódni, és a különböző faji keveredésnek esetleg szép példáját is felvázolnák, de ezt meghagyom a nálam alkalmasabbnak. Például a nemzeti vagyonról szóló törvénynél beérkezett Jávor Benedek úr, rögtön megnyomta a gombot, és utána beszélt két percet a Costa Ricai biodiverzitásról és az ottani fajok csodálatos együttéléséről. Ez volt a véleménye a magyar nemzeti vagyonról szóló törvén yhez. (Vágó Gábor közbeszól.) Jól van, de most ne kezdjünk ilyen párbeszédet, mert kicsit komolytalan, de ezt a hozzáállást mutatja. Beszéljünk a Nemzeti Bankról, és beszéljünk erről a jelenlegi törvényről, annál is inkább, mert pár olyan ortodox tabut itt a beszédben szeretnék megdönteni, aminek a kimondásától is tisztelt képviselőtársaim majd lehet, hogy bőszen hányják magukra a keresztet, vagy kire felekezete és vallása szerint, ami tartozik. De tényleg alapvető tételeket kellene kimondani, és ezen alapv ető tételek közül kettőt szeretnék elsősorban cáfolni. A Magyar Nemzeti Banknak az úgynevezett függetlensége, amit személyi, tárgyi, anyagi feltételekben is végigelemez a törvény, és igyekszik biztosítani, és ez az egyik vitatéma az Európai Központi Bank f elé, ez az utóbbi időben az országnak a kárára vált. Tehát ezáltal, a látszólagos függetlenség álcája mögé bújva olyan mérhetetlen veszteségeket okoztak Magyarország számára ezek a nemzetközi pénzügyi szervezetek és - Józsa István megérkezett, az ő örömére is mondom - a gazdasági háttérhatalom, ami óriási katasztrófát idézett elő már eddig is Magyarországon. A Simor András vezette jegybank ebben a nemzetközi szervezetrendszerben képez egy előretolt helyőrséget itt Magyarországon, amely nem a magyar nemzeti érdeknek, hanem pontosan a neoliberális eszmének megfelelően hajtja végre azokat a diktátumokat, amelyeket ez a pénzügyi kör a saját érdekei szempontjából hasznosnak és megvalósítandónak tart. Az egyik ilyen - és ez lesz majd a következő - az antiinflációs politika, ami az egyetlen deklarált és szinte legfontosabb célként most is szerepel a törvény 3. §ában. Ezzel szemben vállaljuk és kimondjuk, hogy ne legyen, hiába szerepel ez az európai uniós szerződésben mint alaptétel - 130. cikkely , hogy biztosítan i kell a jegybankok függetlenségét. Hát látjuk, hogy közben az Egyesült Államokban ez mennyire máshogy van megoldva a magánkézben lévő FED esetében, ami - persze idézőjelben - szintén független, de totálisan más eszköztárral, háttérrel és hatáskörrel tud b eavatkozni a monetáris folyamatokba, mint itt nálunk a Nemzeti Bank. Nyikos képviselőtársam itt látványosan ásít, de igyekszem megígérni neki, hogy majd rövidebbre fogom a még hátralévő pillanatokat, hogy neki is jusson lehetőség. (Dr. Nyikos László: Őszin te
