Országgyűlési Napló - 2011. évi téli rendkívüli ülésszak
2011. december 22 (158. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Jakab István): - NOVÁK ELŐD (Jobbik):
494 Az Országgyűlés téli rendkívüli ülésszakának 4. ülésnapja 2011. december 22én, csütörtökön (10.05 óra - Elnök: Jakab István Jegyzők: Nyakó István és dr. Tiba István) ELNÖK (Jakab István) : Tisztelt Országgyűlés! Köszöntöm a jelen lévő képvisel őket, és mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat. Az Országgyűlés téli rendkívüli ülésszakának 4. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Tiba István és Nyakó István jegyző urak lesznek segítségemre. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (Jakab István) : Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Novák Előd képviselő úr: “A kormányzat alkotmánybírósági kontrollja is megszűnik 2012. január 1jén” címmel. Megado m a szót, képviselő úr. NOVÁK ELŐD (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Január 1jén lép életbe Magyarország új alaptörvénye, mely sajnos egy hasonlóan egypárti alaptörvény lesz, mint volt a rákosista alkotmányunk is. Egyetlenegy mód osító javaslatot sem fogadtak el, és magát az alaptörvényt is csak a kormányoldal támogatta, a velünk együtt rendszerváltó húsz posztkommunista országgal szemben. Ez példátlan tulajdonképpen az európai gyakorlatban, hogy csak a kormányoldal fogadjon el egy alaptörvényt, ráadásul úgy, hogy az alaptörvény, az alkotmányozás a programjában sem szerepelt, és kétharmados társadalmi felhatalmazása sem volt nemhogy a programjában nem szereplő alkotmányozásra, de semmire nem volt, hiszen 53 százalékos választási ere dményt ért csak el a kormányoldal. Ennek ellenére olyan elképesztő módosításokra ragadtatják magukat, mely szerint korábban, amikor például nem tetszett az Alkotmánybíróság egyik határozata, nemes egyszerűséggel megvonták az Alkotmánybíróság jogkörét, most pedig a magyar állampolgárok, sőt országgyűlési képviselők és frakciók jogát is megvonják attól, hogy Alkotmánybírósághoz fordulhassanak egy alkotmányellenes törvény megsemmisítése érdekében. Azt gondolom, hogy a korábbi gyakorlattal szemben ez teljességg el elfogadhatatlan, és különösen elfogadhatatlan az a passzus, amely szerint a folyamatban lévő körülbelül 1600 ügyet semmisnek nyilvánítják, és gyakorlatilag a kukába irányítják ezeket a korábban indított beadványokat. Ez azért is elfogadhatatlan számunkr a, mert épp elég, hogy az új alaptörvény megvonja tehát az Alkotmánybírósághoz való fordulás jogát nemcsak az egyszerű emberektől, de az országgyűlési képviselőktől és a frakcióktól is. Viszont méltánytalan, hogy az Alkotmánybíróság akár többéves mulasztás ai miatt a korábbi beadványozók még azt is elszenvedjék, hogy meg is szűnik jogszerűen kezdeményezett eljárásuk. Hogy a jövőben nem kezdeményezhetjük tehát az alkotmányellenes jogszabályok megsemmisítését, az világos, de aki korábban annak tudatában fárado zott komoly beadványok írásával, akár több tízszáz oldalas indokolással, hogy attól érdemi intézkedést várt, azzal szemben rendkívül igazságtalan visszamenőleges törvényhozás volna ez. Nem fogadható el számunkra természetesen, hogy a képviselők egynegyede fordulhat az Alkotmánybírósághoz együtt, mert ahhoz arra lenne szükség, hogy összefogjunk, ami persze nem kizárt jogilag, de azért politikailag mégiscsak egy unikum volna, hogy az MSZP, az LMP és a Jobbik együtt forduljon Alkotmánybírósághoz, hiszen a leg több esetben egészen más szempontok miatt tartunk akár alkotmányellenesnek is egy javaslatot. Elfogadhatatlan az is, hogy az alapvető jogok biztosa fordulhat, hiszen nyilvánvalóan ott is a saját emberükkel kellene Alkotmánybírósághoz fordulni, ami elfogadh atatlan, és nyilvánvalóan nem fogja megtenni.
