Országgyűlési Napló - 2011. évi téli rendkívüli ülésszak
2011. december 20 (157. szám) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik):
398 esetében még odébb van, merthogy ennek a feltételei nem érettek. Ennélfogva, azt gondolom, az erre vonatkozó észrevételeket nem kell figyelembe venni. Tehát igazából azt kell mondanom önöknek, hogy közel 90 százalékban az EKB összes észrevételét figyelembe vesszük akkor, amikor a törvényjavaslatot megalkotjuk. Szerintem ez kellően erős tárgyalási pozíció ahhoz, hogy ezt követően az EKB végső véleménye jól kialakítható legyen erről a törvényjavaslatról. Ez egyébként minden esetben úgy történik, hogy elküldjük az elf ogadott törvény után az átvezetett módosításokat, jelezzük, hogy egyébként mi történt, és azután alakítja ki az EKB a végső álláspontját a törvényjavaslat tekintetében. Végül még egyvalamit hadd mondjak el önöknek. Itt több utalás történt nem erre a törvén yre, hanem értelemszerűen arra a módosító indítványra, ami nem tartozik ide, a vitához, mert egy másik törvénynél, az átmeneti törvénynél található, ez az MNB és a PSZÁF összefonhatóságának a kérdésköre. Mi azt gondoljuk, hogy ez fontos, mert egyébként Eur ópa ebbe az irányba halad. De ahogy mondtam, például Draghi úr egy olyan jegybankból érkezett, ahol ez már évek óta így van, tehát az olasz jegybankban összevonásra kerültek a monetáris politikai és a felügyeleti feladatok, és ez egészen jól működik. Egyéb ként különösen azok a jegybankok térnek át rá, amely országokban pénzügyi problémák vannak. Értelemszerű, mert a makro- és a mikroprudenciális felügyelet erősíti egymást, azt pedig csak a monetáris politikai hatóság és a felügyelet együtt tudja egyébként é rdemben gyakorolni. Azt pedig úgy a legjobb, ha nem együttműködnek, hanem az együttműködés kényszerét egy intézményegyesítés teremti meg. Ezért mi fontosnak tartjuk, hogy ez a lehetőség meglegyen a mindenkori magyar parlament kezében. De itt szeretném lesz ögezni, hogy nem az azonnali gyakorlására fogunk javaslatot tenni. Ezért nem adtunk be és nem is fogunk beadni a jegybanktörvényhez olyan módosítási indítványt, amely az MNB és a PSZÁF összevonásáról szólna. Fontosnak tartjuk, hogy ez a lehetőség meglegyen , hogy ezzel az Országgyűlés élhessen, akár 2013ban, akár 2014ben. Ez az Országgyűlés döntése értelemszerűen, de ennek nem látjuk most elérkezettnek az idejét, ezért bár támogatni fogjuk az átmeneti törvényben, de mint lehetőséget fogjuk támogatni, és ne m mint kötelezettséget. Köszönöm szépen a figyelmet, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Köszönöm, képviselő úr. Szeretném jelezni, hogy a Jobbikfrakciónak 3 perc 38 másodperc áll rendelkezésre, és ketten jelentkeztek kétperc es időkeretes felszólalásra, Nyikos László és Rozgonyi Ernő. Elsőként megadom a szót Nyikos Lászlónak. DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik) : Köszönöm, elnök úr. Figyelemmel hallgattam Rogán Antal képviselőtársam, elnöktársam fejtegetését, és ha idefigyel, akkor talá n érteni fogja, hogy mit akarok kérdezni. Nagyon szeretném a véleményét arról meghallgatni, hogy a monetáris politika parlament általi ellenőrzésének a mikéntjén miért kell változtatni a törvényjavaslat szerint. Arról van szó, hogy a gazdasági bizottság ha táskörébe kerülne ez a feladat, ami húsz éve nem ott van. Nekem van egy feltételezésem, hiszen ez nincs benne az indokolásban, hogy ennek valójában politikai oka van, nem szakmai, hogy tudniillik a gazdasági bizottságot tradicionálisan kormánypárti képvise lő vezeti, szemben a költségvetési bizottsággal, amit viszont ellenzéki képviselő vezet. Képviselőtársam, Márton Attila másfél órával ezelőtt itt azt fejtette ki, hogy irreleváns az, hogy melyik bizottságba kerül ez a jogkör, hiszen mindkét bizottságban ké tharmados többségben vannak jelenleg a kormánypárti képviselők. Nos, ha irreleváns, hogy melyik bizottság gyakorolja ezt a jogkört a parlament nevében, akkor miért kell ezen változtatni? Magyarán szólva: miért kell a
