Országgyűlési Napló - 2011. évi téli rendkívüli ülésszak
2011. december 20 (157. szám) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. VERES JÁNOS (MSZP):
383 Úgy gondolom, hogy ezzel kifejezetten a jegybank elnökének mozgásterét kívánják korlátozni, kifejezetten a jegybank elnökének a szuverén elnöki minőségben kifejtett tevékenységét kívánják korlátozni, és meggyőződésem szerint ezek szükségtelen, túlzó, olyan hatáskörök biztosítását jelentik a monetáris tanácsnak az elnökkel szemben, ami szintén a jegybanki függetlenség csorbítására alkalmas gondolkodást jelent, jelesül leginkább az e) pontban szereplő, az MNBelnök javaslata alapján az alelnökök hatásköréről történő döntést is ebbe a körbe sorolom. Ebből következően mi beadtuk azt a módosító indítványt, amely, mint mondtam, a 9es számon szerepel, amelyben szeretnénk visszaadni a jelenlegi jogkörét a monetáris tanácsnak, és ilyen értelemben az elnök jogkörének korlátozását kihagyni eb ből a bizonyos benyújtott javaslatból. (10.20) Fontosnak tartom azt is, hogy van egy olyan pont, amelyben, úgy tűnik, hasonló a kormányoldal és a mi frakciónk gondolkodása, nevezetesen az a pont, amely a 15. ajánlási sorszám alatt szerepel, amikor az MNB a lkalmazottainak MNBtől származó bérére vonatkozóan tett korlátozó javaslatot a benyújtott indítvány. Ez nagy hangsúllyal szerepel az Európai Központi Bank véleményében olyan módon, hogy nem tudja elfogadni, és nem tudja tudomásul venni azt, hogy kívülről, az MNB vezetőinek megkérdezése nélkül kíván bárki a jövedelmi viszonyokra nézve korlátozást bevezetni. Miután egyértelmű, hogy az a bizonyos európai központi banki ajánlás, vélemény erre a pontra vonatkozóan ennek a pontnak az elhagyását javasolja, így az a különleges eset fordul elő, hogy képviselőtársaimmal közösen, illetve Rogán képviselő úr ugyanennek a pontnak az elhagyására tett indítványt; remélhetőleg nem is fog változni ebbéli szándékuk a későbbiek során, a későbbi vita során is meg fog maradni ez a bizonyos szándék. Van egy olyan szakmai kérdés, amelyben mi nem kívántunk érdemben állást foglalni, ugyanakkor a benyújtott módosító pont - ez a 4. pontban szereplő indítvány - egy érdemi vitára ad lehetőséget; remélem, hogy a bizottságokban a továbbiak ban még pontosítani is fogjuk tudni ezt az indítványt. Meggyőződésem szerint ez egy lehetséges kibővítése a benyújtott javaslatnak, nevezetesen a rendszerkockázatok feltárásával és kezelésével kapcsolatos feladatokra vonatkozó megoldási javaslat, amely itt szerepel. Ez minden további nélkül lehet egy olyan szakmai konszenzus tárgya, amelyben akár kormánypárti és ellenzéki képviselők egyetértésére is találhat a gondolkodás. A 6. ajánlási pontról szeretnék még néhány szót szólni, amelyben egyértelművé kívántu k tenni, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöke kinek és milyen módon tartozik beszámolási kötelezettséggel annak érdekében, hogy ne legyen félreérthető a jegybankkal kapcsolatos parlamenti jogkör, tehát hogy az Országgyűlésnek milyen beszámolási kötelezettsége van, ugyanakkor ne terjeszkedjen túl ez a beszámolási kötelezettségből adódó követelmény és követelés, amely most itt a benyújtott indítványban szerepel, hiszen ez olyan módon is kibővít beszámolási kötelezettségre vonatkozó gondolkodást, amely kifejezett en egy más jellegű gyakorlatot tenne előírttá, mint ami az eddigiekben kialakult, nevezetesen az Országgyűlésnek történő beszámoláson túlmenően egy országgyűlési bizottságnak történő beszámolási kötelezettséget is elő kívánna írni; illetve az Állami Számve vőszék felé egy olyan jelentési kötelezettséget, amely nem nagyon vezethető le más törvényi kötelezettségből. Ezért azt gondoljuk, hogy a 6. pontban szereplő indítvány kapcsán a 31. § módosítását célszerű megtenni annak érdekében, hogy a törvényjavaslat el fogadása után semmiképpen ne maradjon olyan helyzet, amelyben a jegybank elnökével kapcsolatos olyan kötelezettség is megfogalmazásra kerül, amely nem önmagában a jegybank Országgyűléshez kötődő viszonyából adódik, hanem egyfajta további egzecíroztatásra a lkalmat adó javaslat. Nem érintették a benyújtott indítványok, de vélhetőleg a későbbiekben érinteni kellene azt a kérdést is, amely azzal foglalkozik, hogy vajon a jegybankelnök feladatköre a Költségvetési Tanácsban hogyan egyeztethető össze a jegybanki f üggetlenség kérdéskörével. Meggyőződésem szerint a most benyújtott szöveg bizonyosan nem teljes mértékben alkalmas arra, hogy elfogadásra kerüljön, ezért azt gondolom, hogy a továbbiakban még kapcsolódó indítvánnyal ezt is érdemes módosítani.
