Országgyűlési Napló - 2011. évi téli rendkívüli ülésszak
2011. december 20 (157. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. SZÓCSKA MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár:
370 Ebbe a sorba tartozik az is, ho gy a társadalombiztosítási alapok önálló államháztartási alrendszerének megszüntetését kezdeményezték az új államháztartási törvényben; ebben én nem látok mást, mint az előző kormányok politikájának a folytatását. Közben soha nem látott mértékben csökken a z egészségügyi ráfordítás, most már 4 százalék alá csökkenünk, és azt gondolom, ez Európában is egy mélypont. Közben éhbérért dolgoznak a nővérek, kizsákmányoltak az orvosok, és óriási nagy szakemberelvándorlás várható. 3,4 milliárd forintot fognak most a z év végén a csipszadóból pulykapénzre fordítani, miközben körülbelül 20 milliárd forintot fizetnek ki focira mindenféle jogcímen; azt gondolom, óriási különbség van a foci és az egészségügy között. Hogyha a kormány nem lép azonnal, tisztelt államtitkár úr , akkor félő, hogy ezek a rezidensi felmondólevelek aktiválódnak, és nagyon hamar olyan helyzetbe kerülünk - márciusra , mint ami Szlovákiában is fenyegetett. Ott a helyzetet megoldották. Ilyen körülmények között félő, hogy heteken belül összeomlik az ell átás, és ez nagyon komoly felelősség lesz az önök kormányára nézve. Mondják meg, kérem, a válaszukban mellébeszélés, vagdalkozás nélkül és őszintén, kinek jó az, hogy tönkreteszik az állami egészségügyet, és helyzetbe hozzák a magánegészségbiztosítókat. K öszönöm szépen a válaszát. ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Az LMPs napirend előtti hozzászólásra Szócska Miklós államtitkár úr reagál, ugyancsak 5 percben, a kormány nevében. Öné a szó. DR. SZÓCSKA MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm a lényegre törő kérdését ezen a parlamenti munkától másnapos reggelen, és csak egyet hadd tegyek hozzá, hogy bízom benne, a közöttünk levő vita vagy megbeszélések sosem mentek túl a p arlamentarizmus határain. Tehát azt ne rajtam kérje számon, hogyha valaki önnek mond valamit. Az aggodalmait értem, és bízom benne, hogy feltételezi rólam, hogy minden erőfeszítésemmel azon vagyok, hogy ennek a rendszernek az összeomlását elkerüljük. Az ál lami egészségügynek nincs vége, sőt, az az igazság, hogy az egészségügyi intézmények átvételével, átvilágításával az ellátórendszer olyan szintű rendbetétele kezdődik meg, amelyben a hatékonysági tartalékokat már most látjuk. Ezt több helyütt, a sajtóban i s elmondtam: az nem állapot, hogy egy megye négy kórházában az egyik helyen 44, a másik helyen 32, a harmadik helyen 23, a negyedik helyen 18 forintért veszik meg ugyanazt az egységnyi energiát. Mindent a bérekbe kívánunk fordítani az ilyen jellegű megtaka rításokból. Tehát ami rajtam múlik, azt professzionális munkával megpróbálom kibányászni és visszajuttatni, a kapacitások ésszerűsítéséből felszabaduló erőforrásokat pedig a bérekbe, a munkaerő megtartásába kívánjuk tenni. Azért a népegészségügyi termékadó összege egyébként több lesz ennél a hivatkozott összegnél, ami a rendszerbe kerül, mert sajnos úgy örököltük meg, hogy nincsenek hiteles nyilvántartások az első, a frontvonalban dolgozó, pótlékkal bíró munkatársakról. Tehát mindenki meg fogja kapni ezt az összeget, most zajlanak a pontosítások. Tehát nagyon odafigyelünk arra, hogy különösen a frontvonalban dolgozókat megerősítsük. A gazdasági világválság körülményei között ennyi telik az egészségügytől, és ezt mi mindenképpen meg kell hogy tegyük. Az Áht. módosítása kapcsán hadd utaljak arra, hogy ez egy 2008ban meghozott jogszabálynak a most hatályba lépő következménye volt. Egyébként érdemes megnézni a jogszabályok változását, tehát ezt nyugodt lélekkel tudom elhárítani, hogy ez nem a mi felelősségünk, h ogy ezt így alakították. Visszatérve az adótörvényekben a betegségbiztosítás szó megjelenésére, sem ennek a szakmai előkészítésébe, sem az ezzel kapcsolatos egyeztetésbe minket nem vontak be. (9.20)
