Országgyűlési Napló - 2011. évi téli rendkívüli ülésszak
2011. december 16 (155. szám) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - ROGÁN ANTAL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
30 téren módosító indítványokkal éljük, itt a Magyar Nemzeti Bankkal egyébként egyeztetni kívánunk az álláspont kialakításában. A másik dolog, amiről szeretnék beszélni, az alapvetően ennél a törvénynél az, hogy a törvény benyújtásának milyenek a körülményei. Itt ugye sok dolgot hallottunk ellenzéki képviselőtársainktól, de azt szeretném leszögezni, hogy a mai napon erre is egyértelmű válaszokat kaptunk a gazdasági bizott ság ülésén. Ezt csak azért szeretném elmondani, mert ahogy említettem, két frakció képviselői nem voltak jelen, így ezeket a válaszokat nem hallhatták. Ezek közül a válaszok közül az egyik arra vonatkozik, hogy most az Európai Központi Banknak elküldött tö rvényjavaslat és a kormány által benyújtott miben különbözik egymástól; azt gondolom, két olyan kérdésben, amely két kérdés esetében egyébként a parlamentnek van lehetősége arra, hogy akár fel is oldja az ezzel kapcsolatos ellentmondást. Ugye először is a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslatban a végleges kormánydöntés előtt azt a verziót küldték ki, amely a bérezésre vonatkozóan alternatívákat foglalt magában. Nyilvánvaló, hogy itt az alternatívák közül egyet választott a kormány a benyújtáskor; ne m lehet alternatívákat tartalmazó törvényjavaslatot benyújtani az Országgyűlés elé. A másik oldalról pedig ebben az Országgyűlés is kialakíthatja a végső álláspontját, akár az EKB véleményének a figyelembevételével is. Erre a későbbiekben szeretnék egy kic sit részletesebben is kitérni. A másik különbség a makroprudenciális szabályozás jogköre. Azoknak, akik esetleg nem értenék ezt, ez gyakorlatilag arról szól, hogy volt egy olyan verziója az MNBtörvénynek, ami sok más országhoz hasonlóan megnyitná azt a le hetőséget, hogy a pénzügyi közvetítő rendszer bizonytalanságainak szabályozására a Magyar Nemzeti Bank, illetve annak elnöke rendeletalkotási jogot kapjon. Az én meggyőződésem szerint egyébként - és azt szeretném hangsúlyozni, hogy ez személyes vélemény - a makroprudenciális szabályozásra szükség van; ugye, ez jelenleg a magyar jogrendszerben egy szétosztott feladat, részben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél, részben a kormánynál, részben a Magyar Nemzeti Banknál található. A makroprudenciális sz abályozás jogkörének egyértelművé tétele az én meggyőződésem szerint segítené a Magyar Nemzeti Bank működését, illetve a monetáris politikát is a jövőben. Ehhez azonban akkor már érdemes megfontolni, hogy a makro- és mikroprudenciális kérdések szabályozásá t is tartsuk egy helyen, azokhoz az országokhoz hasonlóan, amely országok pontosan a pénzügyi problémáik miatt egyébként megtették azokat a lépéseket, hogy a pénzügyi szervezetek felügyeletére vonatkozó szabályozást és a monetáris politikára vonatkozó szab ályozást egy intézménybe vonták össze. Ezt tette Írország, ezt tette Olaszország is, éppen ezért a Fidesz képviselőcsoportja igencsak megfontolandónak tartja, hogy az alkotmányügyi bizottságnak azt a módosítóját, amely az átmeneti törvényhez benyújtásra ke rült, támogassuk. Ez természetesen csak egy lehetőséget nyit meg, ezzel a lehetőséggel az Országgyűlésnek kell eldöntenie, hogy mikor kíván élni. Ezt a lehetőséget egyébként, jelezném, a Nemzetközi Valutaalap is támogatta egy 2009es tanulmányában; ezt aká r meg is tudom mutatni a képviselőtársaimnak, angolul is, magyarul is, ki milyen formában kíváncsi rá, itt található nálam éppenséggel az iPaden. Ebben elég világosan és egyértelműen leírják, hogy ők is a maguk részéről egy ilyen lehetőséget támogathatónak látnak. Azt gondolom, hogy éppen ezért ezt érdemes megfontolnia majd az Országgyűlésnek, és önmagában azért, hogy egyébként az Országgyűlés előtt ma önmagában csak a jegybankról szóló törvényjavaslat van, a kettő között nincsen semmilyen ellentmondás, fől eg akkor, ha az Országgyűlés tudja azt támogatni - én ezt módosító indítványként be is fogom adni , hogy a makroprudenciális jogkörökre vonatkozó szabályozás egyébként bekerüljön az MNB feladatai közé. Mondhatnánk azt, hogy ez lenne az első olyan lépés va gy átmenet, amely lehetővé teszi a pénzügyi közvetítő rendszer feladatainak és a monetáris politikai feladatoknak az együttes, egy intézmény körében történő szabályozását.
