Országgyűlési Napló - 2011. évi téli rendkívüli ülésszak
2011. december 19 (156. szám) - Dr. Nagy Andor (KDNP) - a nemzeti fejlesztési miniszterhez - “Ki és hogyan képviselte környezetvédelmi és nemzetgazdasági érdekeinket a durbani klímacsúcson?” címmel - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. NAGY ANDOR (KDNP): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár:
176 Dr. Nagy Andor (KDNP) - a nemzeti fejlesztési miniszterhez - “Ki és hogyan képviselte környezetvédelmi és nemzetgazdasági érdekeinket a durbani klímacsúcson?” címmel ELNÖK (Balczó Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Nagy Andor, a KDNP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a nemzeti fejlesztési miniszternek: “Ki és hogyan képviselte környezetvédelmi és n emzetgazdasági érdekeinket a durbani klímacsúcson?” címmel. A kérdésre a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium képviseletében Fónagy János államtitkár úr fog válaszolni. Nagy Andor képviselő urat illeti a szó. DR. NAGY ANDOR (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. T isztelt Államtitkár Úr! Ahogy az előbb az elnök úr is felolvasta, én aziránt érdeklődnék, hogy a kormány hogyan képviselte érdekeineket az egy hete véget ért délafrikai durbani klímacsúcson. Lehet, hogy időszerűbb lett volna ezt a kérdést rögtön hétfőn fe ltennem, de talán ez a hét, ami közben eltelt, alkalmat ad önnek is arra, hogy pontosan értékeljük, hogy mi is történt ezen a csúcstalálkozón. Ha meggondoljuk, hogy Koppenhága is meg a mexikói cancúni klímacsúcs is kifejezetten csalódást okozott azokban, a kik klímapolitikával foglalkoznak, érthető, hogy nagy elvárásokkal utaztak a delegációk DélAfrikába. Magyarország ugyan kis ország, és szinte alig a 2 százalékáért felelős a globális CO 2kibocsátásnak, mégis fontos elmondanunk, hogy nem engedhetjük meg ma gunknak, hogy ne vegyünk részt egy ilyen nagyon fontos nemzetközi egyeztetési folyamatban. Erre két fontos érvet is fel tudnék hozni. Az egyik szakmai: nincs vita a tudósaink között abban, sőt egyetértés van a tekintetben, hogy a magyar vidéket egyre gyakr abban sújtó árvizek, belvizek és a velük váltakozó aszályok összefüggésben vannak a Föld változó éghajlatával. A másik érvem nemzetgazdasági. Tudván azt, hogy a rendszerváltáskor a magyarországi nehézipar leépült, mi valójában túlteljesítettük a kiotói egy ezményben ránk kiszabott kibocsátáscsökkentési kötelezettségeinket, így felhalmoztunk olyan mennyiségű kvótatartalékot, amelyet a nemzetközi piacon értékesítve finanszírozási forrást találhatunk zöldgazdaságunk fejlesztéséhez. A klímatárgyalásoknak magyar szempontból tehát tétje az, hogy vajon fennmarade a kiotói rendszer 2012 után. Ezt csak úgy használhatjuk ki okosan, ha megalapozunk ezzel egy magyarországi fenntartható gazdasági fejlődést. Államtitkár úr, kérem, számoljon be arról, hogy a magyar küldött ség mit végzett a durbani csúcson (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , és hogy látja a kormány a kiotói egyezmény jövőjét. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megadom a szót Fónagy János államtitkár úrnak. DR. F ÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, a durbani ENSZülésszak egy hosszabb ideje tartó, a kiotói jegyzőkönyv lejárta, tehát 2012 utáni globális klímarezsim jogi f ormáját, résztvevői körét egyeztető tárgyalási folyamat újabb állomása volt. A 2010es, ön által is említett mexikói ülésszakon először történt meg, hogy a Föld szinte összes nagyobb kibocsátója vállalásokat tett a 2020as kibocsátói szintre. Ez az eredmén y növelte annak esélyét, hogy a felek megállapodhatnak a jövőbeli rezsim egyes keretfeltételeiben. Durbanben az EU és más cselekvést sürgető országok célja az volt, hogy egy jogilag kötelező, minden főbb kibocsátót magában foglaló megállapodáshoz vezető úg ynevezett útitervben egyezzenek meg olyan határidőkkel, hogy a kormányközi tudományos testület által is jelzett, a veszélyes mértékű éghajlatváltozás elkerüléséhez szükséges határértékek tarthatók legyenek. A végső, elfogadott
