Országgyűlési Napló - 2011. évi téli rendkívüli ülésszak
2011. december 19 (156. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Kövér László): - DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
136 Tisztelt Képviselőtársak! Tekintettel arra, hogy a parlamentáris demokrácia meglehetősen a végét járja, az LMP december 23án az Országgyűlésen kívül fogja az elégedetlen álla mpolgárokat képviselni. Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK (Kövér László) : Addig is megadom a szót válaszadásra Cséfalvay Zoltán államtitkár úrnak. DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Madeleine Albright, egykori külügyminiszter asszony mondta, hogy a történelmet előrefelé éljük, mindig előrenézünk, amikor a történelmet éljük, és visszafelé tekintve írjuk. Hogy mi lesz majd a krónikákban, úgy gondolom, azt majd az idő eldönti. De azért felhívnám a figyelmét arra, hogy Európában jelen pillanatban egy nagy kérdés áll a középpontban, nevezetesen, hogy miként lehet a válság terheit megosztani, miként lehet a lakosság, az állam é s a vállalkozói szektor között úgy megosztani a terheket, hogy ki tudjunk jönni ebből a válságból. Hadd tegyem hozzá, hogy félszóval említette a devizahitelesek problémáját. Az Economist ez év szeptemberében azt írta, hogy ez a magyar gazdaság gordiuszi cs omója. Nagy öröm számomra, hogy a magyar gazdaság gordiuszi csomóját éppen a múlt héten a Bankszövetséggel kötött egyezséggel sikerült megoldani. Hadd hívjam fel a figyelmét arra, hogy Lord Buxton, az angol felsőház egyik tagja kiírt egy díjat arra, hogy v ajon hogyan lehetne megoldani azt a problémát, hogy ha kiválnak önálló államok az eurózónából és visszakapják régi valutájukat vagy ezt a valutát létrehozzák, hogy lehet megoldani ezt a problémát a legkisebb nehézséggel. Ez egyébként jelen pillanatban a kö zgazdászok számára elérhető második legmagasabb pénzdíj, 250 ezer fonttal jutalmazzák, 25 ezer szót kérnek a tanulmányban, a beadási határidő pedig január 31., azaz a következő hónap. Ebben megfogalmaz egy kérdést, amin szerintem érdemes elgondolkodni: tét elezzük fel, hogy Görögország visszakapja a drachmát, és hogyan oldjuk meg azt a helyzetet, hogy van egy görög állampolgár, neki van egy jelzáloghitele egy spanyol banknál euróban. Ugye, ismerős a helyzet? Van egy magyar állampolgár, van neki egy jelzálogh itele egy osztrák banknál, mondjuk, svájci frankban. Jelzem, hogy ennek a kérdésnek a megoldásán jelenleg a világ legjobb koponyái dolgoznak. Egyébként több mint hatszázan jelentkeztek erre a pályázatra. Az, hogy valamit elméletileg meg lehet oldani, még n em jelenti azt, hogy politikailag is kivitelezhető, éppen ezért úgy gondolom, az az egyezség, amely létrejött a Bankszövetséggel, egy hosszú távú kezelést tesz lehetővé, és valóban a teher- és kockázatmegosztás áll a középpontban. Svájci franknál nézve a r ögzített árfolyam 180, az eurónál 250. Ez alatt az adós viseli a terheket és a kockázatokat, 180 és 250 forint felett - svájci franknál és eurónál - kétharmad részben a bankok, egyharmad részben pedig az állam. Úgy gondolom, ez nagyon jó példája - ezen dol gozott a kormány másfél évig, és ezen dolgozik más területeken is - egy kockázat- és tehermegosztás kialakításának. S hozzátenném, a bizalmat is erősítette ez a lépés azzal, hogy szabályozza, most már milyen ütemben történik a bankadó alkalmazása: 2012ben változatlan mértékben, 2013ban fele arányban, 2014ben pedig az uniós szabályokhoz igazodva. (13.30) Ami pedig az uniós csúcsot illeti és az ahhoz kapcsolódó gazdaságpolitikát, ez a “spekulációs tőke” az ön fogalma, ezt sehol nem használják egyébként, un iós nyelvezetben ilyen nincs. A spekulációs tőke megadóztatása semmilyen uniós dokumentumban nem található, és nem található abban az államközi egyezménytervezetben sem. Való igaz, hogy két fontos területet ölel át ez az államközi egyezmé ny: az egyik az államháztartás stabilitásának a biztosítása, az ehhez szükséges fékek beépítése, a másik pedig az Euró Plusz paktumhoz kapcsolódva valóban adójogi kérdések. Ezért gondolom, hogy a magyar kormánynak, a parlamentnek nagyon is meg kell vitatni ezt a kérdést, hiszen szerepel ebben
