Országgyűlési Napló - 2011. évi téli rendkívüli ülésszak
2011. december 19 (156. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ROZGONYI ERNŐ (Jobbik):
132 Tisztelt Ház! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Rozgonyi Ernő képviselő úr, a J obbik részéről: “Néhány gondolat a Magyar Nemzeti Bank szerepéről” címmel. A képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon! ROZGONYI ERNŐ (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Szabályozunk és újraszabályozunk, de ez természetes, ez a dolgunk, azonban néhány dol got azért érdemes tisztázni. Ameddig például a forint a fizetőeszköz hazánkban, addig egyértelműen ideje lenne tisztázni, hogy Magyarország jegybankjae a Nemzeti Bank vagy pedig valami külső szuperjegybankcsoport magyarországi fiókja. Ez utóbbi esetében természetesen nem érdemes különösebben tárgyalni a dolgokról, mert hát ez a gyarmatok sorsa, de ha jegybank, akkor létéből eredően feladatai vannak, méghozzá olyan feladatai, amiket eddig nemigen gyakorolt; ilyen például a gazdaság pénzellátása és a pénz é rtékállósága stabilitásának a biztosítása. Tegyük hozzá, hogy a Magyar Nemzeti Bank tevékenysége az elmúlt 21 évben egyik feltételnek sem felelt meg, ezt azért nem árt tudni. Ellenkezőleg: restrikciós pénzpolitikájával lebénította, lehetetlenné tette a mag yar gazdaság helyreállítását már az átalakuláskor is, és azóta pedig lehetetlenné teszi a magyar gazdaság fejlesztését, ezzel belekényszeríti és belekényszerítette hazánkat a termelő és szolgáltató kapacitások, belső és külső piacok jelentős részének szint e feltétel nélküli, fillérekért való idegen kézbe juttatásába. Azóta is tevékenysége lehetetlenné teszi a magyar gazdaság fejlesztését, így arra akkor sem kerülhet sor, ha netántán egy kormány ezt valóban szeretné vagy akarja. Ehhez a monetáris politika es zköztárából - mindig az inflációra hivatkozva - az irányadó kamatszint irreálisan magas értékének kialakítását alkalmazta. A külföldi kereskedelmi bankok - mert ugye, magyar nincs - ebből kiindulva szinte uzsoraszinten kínálják és kínálták a hiteleket, és ezt igénybe venni tisztességes magyar vállalkozásnak lehetetlen, mert hiszen kitermelhetetlen költségei vannak az ilyen hiteleknek, illetőleg akik mégis igénybe vették, azok tönkre is mentek. A külföldi cégeket természetesen ez nem érdekelte, hiszen nem ma gyarországi feltételek szerint veszik fel a hitelt. Persze, az infláció ellen küzdeni kell, de azért azt nem árt tudni, hogy monetáris eszközökkel csak monetáris okokból bekövetkező inflációt lehet kezelni, azaz, ha pénzhígítás következik be bármely okból, akkor a pénzszűke teremtésével hatékonyan fel lehet lépni ez ellen. Azonban maga a bankelnök mondta nekem a bizottsági meghallgatásán a kérdésemre, hogy az utóbbi években az inflálódás okai költségnövekedések - például az olaj - és állami intézkedések - p éldául az áfaemelés - és a többi voltak, no meg azt is hozzátette, hogy meg hát ugye az inflációs nyomás; azt elfelejtette hozzátenni, hogy azt többek között az MNB gerjeszti maga, hiszen maginflációval előre meghirdeti most már három éve ugyanazon a szint en a várható maginfláció nagyságát. Akkor meg minek és milyen célt szolgál az alapkamat irreálisan magas szinten tartása? Ugyanis egész egyszerűen hatósági árnövekedéseket vagy begyűrűző árnövekedéseket nem lehet ezzel kezelni, az arab sejket nem érdekli a z, hogy itt mi kamatot emelünk vagy nem emelünk. A nagy infláció elleni harc, amire mindig hivatkoznak, egyenesen vicc, ha az ember megnézi az elmúlt 21 év adatait erre vonatkozóan: kiderül, hogy legalább közepes, de leginkább magas volt minden évben az in fláció szintje. Azt is át kell beszélni, hogyha jegybank, akkor az MNB közjogi feladatokat is el kell hogy lásson, hiszen ő látja el a gazdaságot pénzzel, és felügyeli a gazdaság pénzellátását is, azaz felügyel minden pénzintézetet ebben az országban, és a nnak minden szegmensét és minden tevékenységét. És ha ez igaz, ha ez igaz, akkor azt kell mondanom, hogy minek a PSZÁF. Hozzáteszem, hogy ennek a feladatnak szintén nem tett eleget a Nemzeti Bank, gondoljanak csak a Postabankra vagy akár a devizahitelesek kérdésére és problémájára.
