Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 30 (144. szám) - Az ülésnap megnyitása - A nemzeti felsőoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - FARKAS GERGELY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
5406 bemeneti követelménynek előírjuk a nyelvvizsgát, hogy felvételizni se tudjon az, akinek nincsen legalább egy C típusú középfokú nyelvvizsgája. Csak abban az esetben várhatjuk el azt, hogy egy hallgató vagy akár egy érettségiző nyelvvizsgát szerezzen, ha erre biztosítjuk a felsőoktatásban, illetve a közoktatásban a lehetőséget, hogy ingyenesen a közo ktatás és a felsőoktatás keretei között megszerezze azt a nyelvtudást, azt a nyelvismeretet, amely szükséges ahhoz, hogy a diplomáját megszerezze. Nem tehetjük meg azt, hogy olyan előírást, olyan kritériumot támasztunk, ami mellé nem rendeljük oda a képzés t. Ezt nem tehetjük meg a hallgatókkal, tehát csak akkor követelhetjük meg a nyelvvizsgát, ami egyébként szerintem helyes, hogy megköveteljük, ha emellé a képzést is odatesszük. A következő és egyben utolsó pont, amiről beszélek, az a hallgatói szerződések kérdése. Azzal az alapelvvel, amit az oktatási tárca megfogalmazott, hogy aki államilag finanszírozott képzésben vesz részt, az a közösséget szolgálja a tudásával és a közösségért, a magyarságért dolgozzon, azzal egyetértünk, de nem szabad a ló túlsó olda lára esni. Tehát a törvény ugyan nem tartalmazza ennek a részleteit, de szintén a tárca irányában már elfogyott a bizalmunk sajnos, tehát a hallgatói szerződéseket igenis konkrétan, törvényi szinten kellene szabályozni azért, hogy világos legyen mindenki s zámára, hogy milyen feltételekkel vállalja a felsőoktatásba kerülést. Ez nem világos ebben a törvényben, és ez is az oka az általam említetteken kívül, hogy nem tudjuk azt támogatni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Kö szönöm szépen, képviselő asszony. A Jobbik harmadik vezérszónoka Farkas Gergely képviselő úr. FARKAS GERGELY , a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A felsőoktatási törvény megvitatásánál e lengedhetetlen, hogy beszéljünk a gazdasági háttérről, ugyanis enélkül nagyon sok mindent nem tudnánk megérteni a törvény megfogalmazásában. Az elmúlt egy évben a kormányzati szándék egyértelművé vált: önök úgy tekintenek a felsőoktatás egészére, mint egy olyan lehetőségre, ahonnan pénzt lehet kivonni. Ezt tanúsítja az is, hogy februárban egy 20 milliárdos zárolással illették a felsőoktatást, a Széll Kálmántervben előirányozták, hogy három év alatt 88 milliárd forintot kívánnak kivonni ebből az intézményhá lózatból, illetve ennek a forrásait ennyivel kívánják csökkenteni, illetve ha megnézzük a jövő évre vonatkozó költségvetési forrásokat, ott is egyértelművé válik ez a szándék. A tavalyi évben 479 milliárd forintot költöttek, fordítottak a felsőoktatásra, j övőre az összeg 443 milliárd forint, tehát 36 milliárd forintot egy év alatt vonnak ki. Ez nominálértéken 7 százalékos, reálértéken közel 12 százalékos forráskivonás. Ez tehát a háttér, ennek tükrében kell vizsgálnunk a törvényt, s ennek alapján nyugodtan mondhatjuk, ismerve a kormányzati belső megosztásokat, hogy ennek a törvényjavaslatnak a gazdasági, pénzügyi kérdéseit érintő részeit Matolcsy György, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium mondta tollba a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak, az ő elképzelés eit tükrözi nagyon sok minden ebben a törvénytervezetben. De honnan is szeretnék pótolni a kieső forrásokat? És itt át kell hogy térjek a képzési formákra, hisz ez ad magyarázatot erre. Beszéltünk itt már arról, hogy a konvergenciaprogram előrevetíti az ál lami, ingyenes helyek drasztikus lecsökkentését, 53 ezer fő helyett 2014re 30 ezer fő tanulhat csak ingyenesen a felsőoktatásban. Természetesen itt részben csökkenés következne a gyerekek létszámának csökkenéséből is, de egyáltalán nem ilyen drasztikus, 2 3 ezer fős kivonást indokolna ez a demográfiai csökkenés, ez ennél sokkal súlyosabb. Ami még súlyosabb, hogy három képzési formát ismer az új törvény, és ezek közül a részönköltséges, részösztöndíjas képzés is előreláthatólag többe kerülne, mint most a
