Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. szeptember 27 (114. szám) - Az uzsorával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
813 alaki bűncselekménnyé kellett volna tenni, de legrosszabb esetben is veszélyeztetési tényállást kellett volna kodifikálni. Egyetérte k önökkel abban, hogy kiveszik az üzletszerűséget az alaptényállási elemek közül. Ha megnézzük az uzsorabűncselekmény 1989 előtti történeti fejlődését, akkor azt látjuk, hogy egyik esetben sem volt része az üzletszerűség az uzsorabűncselekménynek. Helyes , hogy ez mostantól minősítő körülménnyé válik. Meglátásom szerint a nehezen bizonyítható jogfogalmak is korrigálásra szorulnak, és helyes a sértetti kör pontosabb meghatározásának az igénye is. Ebből másfelet pozitívan változtat meg a törvényjavaslat, az üzletszerűséggel messzemenőkig egyetértek, a sértetti kör kibővítésével pedig részben. De nézzük meg konkrétan! Az uzsorára vonatkozó magyar szabályozások tehát megegyeztek abban, hogy nem eredménybűncselekmény az alapeset, vagyis a bűncselekmény megvalós ulásának nem feltétele a sértett anyagi helyzetének tényleges megromlása. Jelenleg a törvényi tényállás eredménybűncselekményként definiálja az uzsorabűncselekményt. A büntetőeljárásokban szinte lehetetlen bizonyítani - és ez egy következő probléma , ho gy az elkövető magatartása súlyos nélkülözésnek tette ki a sértettet, vagy további nélkülözésnek fogja majd kitenni. Ennek megfelelően álláspontom szerint indokolt a törvényi tényállást például a garázdaság törvényi tényállásához hasonlóan alaki bűncselekm énnyé változtatni, méghozzá a Btk.ban már megszokott “alkalmas arra” kifejezéssel. A törvényi tényállás megfogalmazásával azonban más probléma is felmerül. Bár definiálatlan fogalom a “súlyos nélkülözés”, de a Btk. 196. §a már használja, és a sok évtized es bírói gyakorlat kialakította a helyes értelmezést. Persze, még mindig kérdés a “súlyos nélkülözés” és a “nem súlyos nélkülözés” közötti különbség mibenléte, hiszen a törvényi tényállás mindkét fogalmat használja. Ha azonban ezen túllépünk, és a bírói gy akorlatra bízzuk e fogalmak értelmezését, meglátásom szerint akkor sem lehetünk elégedettek. A sértettek jellemzően éppen a “súlyos nélkülözés” miatt vesznek fel uzsorakölcsönt, így az elkövető magatartása már csak ronthat a helyzeten, súlyos nélkülözésnek nem ő fogja kitenni a sértettet. A magánuzsorázók által nyújtott meghatározott összegű kölcsönök a társadalom legszegényebb rétegeit, a leginkább rászorultakat érintik. Ha tehát már eleve ilyen helyzetben veszi fel a kölcsönt vagy köt más uzsorásmegállapo dást, legfeljebb a “további nélkülözésnek teszi ki” fordulat jöhet szóba. Ám ekkor a jogszabály szerint elég a büntethetőséghez, ha az elkövető a súlyos nélkülözésben élő sértettet további “enyhébb nélkülözésnek” teszi ki. Ezt pedig véleményem szerint seho gy sem lehetséges - még elméleti síkon sem, nemhogy gyakorlati úton - bizonyítani. De ha nem súlyos nélkülözésben él, hanem csak olyan kisebb félében, akkor persze elvileg ki lehet tenni további nélkülözésnek, feltéve ha bizonyítom, hogy az uzsoramegállapo dás teljesítése nélkül nem maradt volna ugyanebben a helyzetben. A hatályos törvényeknek azt a szándékát persze lehet feltételezni, hogy az elkövetőt akkor kelljen megbüntetni, ha a sértettet az elkövető magatartása a korábbinál még rosszabb helyzetbe hozz a. Ez azonban, azt gondolom, hogy mármár a jogszabály kiterjesztő értelmezéséhez vezetne, ami a büntetőjog terrénumán belül tilos. De lépjünk eggyel tovább! Úgy vélem, hogy egy, már a kölcsön felvétele előtt súlyosan nélkülöző sértett esetén nem lehet biz onyítani azt, hogy az uzsorás tette ki őt további nélkülözésnek, és az uzsorakölcsön elmaradása esetén ennek az embernek az életminősége olyan kedvezően alakult volna, hogy a nélkülöző életmód megszűnt volna. Márpedig, ha ez az okozati összefüggés nem bizo nyítható, tisztelt Országgyűlés, akkor a befejezett bűncselekmény sem bizonyítható, legfeljebb annyi, hogy erre valamiféle szándéka az elkövetőnek kiterjedt. Éppen ezért javaslom - s egy módosító indítvány formájában ezt formálisan is megtettem , hogy a t örvényi tényállásból el kell hagyni a “súlyos vagy további nélkülözésnek teszi ki” fordulatot, s felcserélni azt a “megélhetés veszélyeztetésével”. Ennek eredményeképpen a törvényi tényállás lényegesen könnyebben és lényegesen szélesebb körben lesz alkalma zható. (14.20)
