Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. szeptember 27 (114. szám) - Az uzsorával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. GRUBER ATTILA (Fidesz):
807 jogosítvánnyal, ha nem indul büntetőeljárás, vagy a büntetőjogi felelősség megállapítására nem kerül sor. Mint már korábban is hallottuk, a kellő törvényi szigor mellé szükséges egy hatékony felderítés is, így az országos rendőrfőkapitány utasítására külön nyomozócsoport alakul, amely a jövőben kizárólag az uzsorabűncselekmények felderítésével fog majd foglalkozni. Jelenleg 220 eljárás folyik uzsorabűncselekmények miatt. Ezek közül 134et már befejezett a rendőrség. Össz esen 51 embert sújt személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés, 49en előzetes letartóztatásban vannak, két ember ellen lakhelyelhagyási tilalom van érvényben. A rendőrség munkáját az is segíti, hogy a kormány mellett a sajtó is kiemelt figyelmet fo rdít a problémára, mert ezáltal a sértettek felháborodnak, és könnyebben kérik a nyomozó hatóságok segítségét. A bizottságunk megtárgyalta a T/4128. számú törvényjavaslatot, egyhangúlag támogatásra javasolja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokb ól.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót. A jelentkezés sorrendjében elsőnek Gruber Attila képviselő úr következik, a Fideszképviselőcsoportból. Parancsoljon, képviselő úr! DR. GRUBER ATTILA (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, az uzsorával mint intézménnyel összefüggően számtalan irodalmi példát, idézetet tudnánk sorolni. Nagyon megmo zgatja ennek a bűncselekménynek főleg az áldozati oldala valamennyi írónk, költőnk gondolatait, és ez talán nem véletlen, hiszen az ellenszenv, ami az uzsorásokkal szemben megnyilvánul, nemcsak a mi oldalunkról, de talán még a bűnelkövetők oldaláról is fok ozottan jelentkezik. Miért is történhet ez? Nos, még a bűnelkövetők között is megvetésre méltó ez a tevékenység, hiszen az uzsora intézménye, az uzsorás személye általában nem egyegy elszenvedővel szemben jelenik meg, hanem ennek az “eredményét” nem egy s zemély, hanem egész család vagy családok szenvedik el. Kihasználva azt a gazdasági nyomorúságos állapotot, amiben az uzsorással valamiféle szerződésbe keveredő személy, személyek nemcsak a saját, hanem egész családjuk egzisztenciáját is veszélyeztetik, ez méltó ebben a közegben, a körükben is a megvetésre. (13.50) Ha áttekintjük az elmúlt évtizednyi vagy netalántán évszázadnyi történetét az uzsora megítélésének jogi és társadalmi szempontból, egyfajta ciklikusságot figyelhetünk meg: hol erőteljesebben, hol gyengébben kerül ez a bűncselekmény a törvényhozók látókörébe. Miért is történhet mindez? Egy általános gazdasági helyzethez idomul ez a cselekmény, és mindig, amikor az általános gazdasági helyzet, az egyének, a család anyagi ereje gyengül, a lehetőségei elvésznek, az uzsora intézménye megerősödik, az uzsorások szerepe jelentősebbé válik. Természetesen ezt a gazdasági okok által kiváltott társadalmi helyzetet a jogalkotó mindig a maga képességei, lehetőségei szerint próbálja rendezni, próbálja megoldani, p róbál ez ellen küzdeni, és az uzsorával érintetteket megfelelő védelem alá helyezni, így aztán nem véletlen, hogy a hazai jogtörténetben is hol bűncselekmény tényállásaként szerepel, hol pedig kikerül a Btk. szabályozásából ez a cselekmény. Sajnos az elmúl t időszakban a sok rossz gazdasági döntés, valamint - természetesen nem elhanyagolható módon - a külgazdasági változások hatására számtalan személy, számtalan család szorult arra a látszólag egyetlen megoldásra, hogy uzsorakölcsönökkel próbálta az életét i deiglenesen, ideigóráig megfelelő biztonságban tartani. Ennek, tudjuk jól, nagy az ára, és természetes, hogy a nemzeti ügyek kormánya észlelte ezt a fokozott társadalmi igényt, hogy ezt a nagyon negatív, nagyon sok rossz következménnyel járó cselekményt ü ldözze, visszaszorítsa. Répássy államtitkár úr a szakmai érveléséhez valóban az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság vitájában szakmailag szinte semmi érdemi, azt kritizáló megjegyzést nem fűzött, valóban a
