Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. szeptember 27 (114. szám) - A Gazdasági Versenyhivatal 2010. évi tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról szóló beszámoló, valamint a Gazdasági Versenyhivatal 2010. évi ... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
789 nemzetgazdaság érdekében az Országgyűlés azokat a jogszabályokat meghozni, amelyek azé rt kellenének, hogy azt a fajta gyarmatosítási folyamatot megállítsuk, amely sajnos továbbra is folyik. A versenytörvény kapcsán a Versenyhivatal kiemeli a beszámolóban, hogy kisebb súlyú jogtechnikai módosításon esett át, de a vertikális és horizontális e gyüttműködéseket a versenyjogi szankcióktól mentesítő jogszabályok kapcsán a jogharmonizáció alá nem eső szabályokat is a magyar versenyjogba átültetésre hivatottnak ítéli a hivatal. Törekedik arra, hogy két éven belül újabb mentesítendő vertikális csoport megállapodásokra terjesszék ki az általános vertikális csoportmentességi rendelet hatályát. Érdekes, üdvözli a Versenyhivatal a 33/2010. uniós rendeletet, amely még a viszonteladási ár meghatározását is tartalmazó vertikális megállapodásokat is versenyjogi lag mentesíthetőnek ítélte. Ez aligha jelenthet mást, mint azt, hogy a piacon eddig is uralmi helyzetet élvező cégek versenykorlátozó ereje tovább fog fokozódni. Ismeretes, hogy különböző versenykorlátozó megállapodástípusok szabályai lényegében parttalan lehetőségeket nyújtanak a Versenyhivatalnak arra, hogy ezeket a szerződéseket vagy versenykorlátozónak, vagy versenyt nem korlátozónak minősítsék. A rendeletek tartalmaznak ilyen fogalommeghatározást, azonban a mentesülést időbelileg korlátozzák, vagy alka lmazását más okból kizárják, és feljogosítják a Versenyhivatalt arra, hogy deklarálja a mentesítés előnyeit, amelyeket a jogszabályok követelményeinek megfelelő szerződést kötők nem élvezhetnek. Mivel az általános vertikális csoportmentességre vonatkozóan az 55/2002. kormányrendelet hatályának kiterjesztése a tendencia, rá kell mutatnunk arra, hogy a tárgyi hatályt körülíró, 1. § (1) bekezdésben használt, zavaros közgazdasági fogalmakkal terhelt mondat, amely szerint termelési vagy forgalmazási lánc egymást ól eltérő szintjén működő vállalkozások, tetszés szerint értelmezhető. Úgy tűnik, hogy ezt maga a Versenyhivatal is érzi, és a beszámolójának 124. pontjában sikertelen kísérletet tesz az interpretációra - itt az áll, hogy minden eladóvevő közötti megállap odás vertikálisnak minősül. A jogszabály alkalmazhatósága tehát még kiszámíthatatlanabbá, még inkább GVHfüggővé válik. Az eljárások megindítása kapcsán az olvasható a beszámoló 37. pontjában, hogy azért tekintik eredményesnek az ügyfélszolgálati munkát, m ert az nagyban segíti a hivatalhoz fordulókat abban, hogy eldöntsék, célszerűe a hivatalhoz fordulniuk, vagy nem. Ez információim szerint egyébként azt jelenti a gyakorlatban, hogy az ügyfélszolgálat feladata gyakorlatilag lebeszélni a hivatalhoz fordulók at arról, hogy versenyfelügyeleti eljárást indítsanak. Ha valóban így van, akkor ez a helyzet tarthatatlan, és mindenképpen megváltoztatásra szorul. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatti eljárásokat a beszámoló szerint a bírság kiszabása jellemzi , de ennek hatékonysága több mint kétséges. Itt kell hozzátenni, hogy maga a jelentés is rögzíti, hogy az informátori díj alkalmazása mint új jogintézmény bevezetésre került, amely arról szól, hogy lényegében, ha valaki feldob egy kartellt, akkor komoly dí jat kap. Maga a jelentés is leírja, hogy igazából ez nem váltotta be a reményeket, tehát elmaradt az áttörés, úgyhogy ebben akár jogalkotói feladatunk is van, illetve hivatali feladat is lenne, hogy ennek az intézménynek a népszerűsítését megtegye. Csak eg ykét esetben fordul elő, hogy a Versenyhivatal ideiglenes intézkedést alkalmaz, a megállapításait a saját honlapján közzéteszi, és viszonylag ritkább eset, hogy az eljárás kezdeti fázisaiban már megtiltja a jogszerűtlen magatartást. Egyszerűen érthetetlen ez az engedékeny liberalizmus akkor, amikor a versenytörvény 77. §a jóval szigorúbb szankciókat is előír: kötelezettség előírása, helyreigazító nyilatkozat közzététele és a bírságok nyilván sokkal keményebb alkalmazása. Itt kell megint visszautalni arra, hogy ellenben viszont az tapasztalható, hogy akár a természetes hatóanyagokat tartalmazó gyógyhatású készítményeket, vagy olyan magyar innovációt tartalmazó készítményeket, amelyek kis- és közepes méretű magyar vállalkozásokhoz köthetők, a Versenyhivatal módszeresen vadássza le, ülteti a vádlottak padjára, majd bírságolja meg őket kőkeményen.
