Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. szeptember 27 (114. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
751 Köszönöm szépen. A kormány nevében Czomba Sándor államtitkár úr fog válaszolni az elhangzottakra. Megadom a szót az államtitkár úrnak, parancsoljon! DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ahhoz, hogy válas zt adjak a nemzeti együttműködéssel kapcsolatos kérdésekre, érdemes megvizsgálni, hogy miről is szól magában a fogalom: a munka- és értékközpontú társadalom, az ipar kiemelkedő szerepe, élhetőbb adminisztrációs környezet és vállalkozások száma, egyszerűbb adóteher és a munkát terhelő adók csökkentése. (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Kinek?) Ezek tehát azok a sarokpontok, sarokgondolatok, amelyek mentén érdemes ezt a problémát végigvinnünk. Ön most azt mondta, hogy az arányos egykulcsos adórendszer 500 mi lliárd forintos lyukat ütött a költségvetésen. Szeretnénk jelezni, hogy ez az 500 milliárd forint ott van az emberek zsebében. (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Kinek a zsebében?) Ez egy nagyon lényeges dolog, úgy gondolom. Pontosan azok zsebében, akikről ön az előbb beszélt, hogy a középosztály lecsúszik. Nem, a középosztály megkapaszkodik, és azt szeretnénk, hogy az alsó osztályok képesek legyenek felzárkózni a középosztály felé. De hadd mondjak mai KSHadatot, tisztelt képviselő úr: az első félévi nettó átlagkereset 8,3 százalékkal növekedett, a reálkereset pedig 4 százalékkal növekedett a tavalyi év azonos időszakához képest. Miről beszélnek akkor, kedves képviselő úr? Ezek konkrét, számszerű tényadatok. Jelzi azt, hogy a kompenzáció elmaradt, illetve m ár előrevetítik azt, hogy a következő évi költségvetés kapcsán a minimálbér, a 92 ezer forint, illetve a 108 ezer forint, ami néhány nappal ezelőtt nyilvánosságra került, milyen rossz hatással lesz majd a következő időszakra. Szeretném jelezni, hogy az szj arendszer átalakításának ebből adódóan nem lehetnek kárvallottjai az átmeneti szakaszban sem, ezért a minimálbérajánlás 92 ezer forint, illetve a garantált bérminimumajánlás 108 ezer forint lesz. Emellett 5 százalékos béremelési javaslatot fogalmaz meg a kormány a versenyszférában, és bérkompenzációt alkalmaz a közszférában. Továbbra is érvényesül a családi kedvezmény mint a magyar gazdaságpolitika egyik kulcseleme. Ha azonban így is lesznek olyan csoportok, amelyek nem járnak jól az adórendszer átalakít ásával, akkor a kormány megteszi a szükséges intézkedéseket ennek a megoldására. Igyekszik ugyanakkor kiszűrni azokat a tényezőket a rendszerből, akik ugyan alacsony béren vannak bejelentve, de a gyakorlatban igenis jómódúak. Erre megvannak az eszközök és az elhatározás is. Tisztelt Képviselő Úr! Abban talán egyetérthetünk, hogy Magyarországon a foglalkoztatás az egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb kérdés. Ha megfigyelte, a magyar munkatervben három fontos pillérre építjük az új foglalkoztatáspolitiká t. Az első és legfontosabb a versenyszféra; tehát a versenyszféra erősítése, ezen belül is a kis- és középvállalkozói szektor erősítése, hiszen ők adják a magyar munkavállalók kétharmadának a kenyeret a kezébe éves szinten. A másik, ami nagyon fontos, a sz ociális gazdaság szélesebb környezetének a kiépítése, ami gyakorlatilag átmenetet jelent a Startmunka, illetve a közmunka és a versenyszféra között, és csak a harmadik pillér a közmunka, illetve a Startmunka. Olyan térségekben, olyan helyeken, ahol nincs az elsődleges munkaerőpiacon lehetőség, ott átmenetileg a Startmunka keretében szeretnénk minél több embernek nem segélyt, hanem munkalehetőséget biztosítani. Ez az a szegmens, amin belül mi a következő időszakban a foglalkoztatáspolitika és a gazdaságpo litika fajsúlyát szeretnénk hangsúlyosan kifejezni. Azt is láthatjuk, hogy óriási kettősség mutatkozik a magyar munkaerőpiacon: egyik részről rengeteg munkanélküli ember van, a másik részről pedig a vállalkozások sok esetben gyakorlatilag alig találnak meg felelő munkaerőt. Talán ön sem kételkedik ezekben a mondatokban. Miért van ez? Azért van ez, mert a magyar szakképzési és felnőttképzési rendszer nem képes a kor követelményeinek megfelelően olyan munkaerőt rendelkezésre bocsátani, amely alkalmas ennek a p roblémának a kezelésére.