Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. szeptember 26 (113. szám) - A genetikailag módosított szervezetektől mentes Alpok-Adria kezdeményezéshez való csatlakozásról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája és lezárása - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - NOVÁK ELŐD (Jobbik):
740 Az EU számos feltételt állított a csatlakozó országok, így Románia elé is, a Jobbik Magyarországért Mozgalom szerint a Magyar Országgyűlésnek is kellett volna szabnia egyet: autonómiát az erdélyi magyarságnak. A kétharmados többséget igénylő hazaárulást sunyiban akarták elkövetni itt. Éppen ezért hat éve itt, az ülésterem karzatáró l ragadtam magamhoz a szót: fennhangon figyelmeztettem a honatyákat, hogy kezükben van Erdély jövője, hiszen ne feledjük: egy ország vétója is elég, és lelkiismereti szavazásra kértem őket. Végül az Országgyűlés levezető elnökének tisztelettel megköszönve a szót, visszaültem a helyemre - odafönt , a karzatra felérő terembiztosok ezután elvezettek engem, majd kitiltottak a Parlamentből. Most, a választóknak köszönhetően elmondhatom itt ezeket a sorokat, és hosszabban is kifejthetem álláspontomat erről a haz aárulásról, azonban a Házszabály módosításával szeretnék most önök, kormánypárti képviselők elérni, hogy aki - legalábbis a kormánypártiak szerint - méltatlanul szól az Országgyűlésben, azt akár erővel el lehessen vezetni. Hat éve azért kényszerültem ilyen eszközökre, mert a Jobbik e nemzetstratégiai kérdésben megfogalmazott álláspontját szinte teljesen agyonhallgatta a média, pedig óriási hiba lenne letenni a diplomácia legkomolyabb fegyverét a soviniszta román hatalommal szemben. A mamelukok végül a függe tlenek 6 ellenszavazata és 1 tartózkodása mellett óriási többséggel, 257 igen szavazattal Románia uniós integrációjának feltétel nélküli támogatása mellett foglaltak állást. Bár a szavazást megelőző napokban a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Polg ári Szövetség és számos közismert személyiség, köztük még Kárpátalja autonómiájának elpuskázója, Jeszenszky Géza volt külügyminiszter is azt kérte, hogy csak az erdélyi magyarság kisebbségi jogainak törvényekben való biztosítása esetén járuljanak hozzá a r omán csatlakozáshoz, a Fideszből mégsem akadt egyetlen képviselő sem, aki nemet mondott volna a nemzeti érdekek feladására. Orbán Viktor Tusnádfürdőn is sokat hangoztatott nemzetpolitikája tehát színjáték maradt, hangzatos szólamai után magyarok millióit k öpték szembe. Idézem őt: “Mit éreznek, kedves barátaim, azok a magyarok, akik székelyföldi autonómiát vagy kettős állampolgárságot szeretnének, de a sajátjaik nem támogatják őket Budapesten?” Ezt a kérdést Orbán Viktor tette tehát fel évértékelő beszédében , persze még 2004 februárjában, a szavazást megelőzően. Románia feltétel nélküli EUcsatlakozásának megszavazása kapcsán hadd idézzem Balogh Gábor publicista 2005. szeptemberi mondatait: “És sokak számára a legfájóbb, hogy Orbán Viktor is a megszavazók köz t volt, akit a Fidesz sok botlása és következetlensége ellenére addig a párt lelkiismeretének véltek. Az eddig is egyre lengébben öltözködő király most már teljesen meztelen: a jó Orbán és a gonosz tanácsadók legendáját be lehet írni az Égig érő paszuly, a Fogtündér és a többi gyerekmese közé. A valóság könyörtelenül sivár: a nemzeti érdekek képviseletének nincs helye a Magyar Országgyűlésben - írta Balogh Gábor 2005ben , és ezért elsősorban nem Gyurcsány, nem Kuncze, tőlük ugyanis úgysem vártunk mást, és nem is a vasorrú bába felelős, hanem a magát nemzetinek nevező ellenzék vezetője: Orbán Viktor.” Bár a mai azonnali kérdésemre miniszterelnök úr nem tisztelte meg az Országgyűlést és főként az erdélyi magyarságot, nemhogy bocsánatkéréssel, de érdemi védek ezéssel, magyarázattal sem, most én mégis hadd reagáljak a legtipikusabb válaszra, amelyet a Fidesz bértollnokai szoktak megfogalmazni. A történtekre valójában nem korrekt magyarázat az, hogy az ellenzék nem felelős semmiért. Egyrészt, mert kétharmados tör vényeket, például az EUalkotmányt is feltétel nélkül és ugyanúgy idő előtt szavazták meg, másrészt Románia uniós csatlakozásának feltétel nélküli magyar támogatása 175:173 arányban elutasításra került volna, ha az ellenzéki - az úgynevezett ellenzéki - ké pviselők nemmel szavaznak. Ráadásul a Magyar Országgyűlés nem volt döntéskényszerben, hiszen siető másodikként ratifikálta a csatlakozási egyezményt. Érdemes még felidéznünk a Demokrata 2004. augusztus 12ei számát, amelynek címlapján az állt: Vétó. Ebben a lapszámban Szájer József arról beszélt, hogy a vétót lehet alkalmazni Románia felvételével szemben. Bencsik András akkori vezércikkében még keményebben fogalmazott. Azt mondta, idézem: “Az erdélyi autonómia kérdésében alkalmazandó vétó sorsdöntő lesz a m agyarság
