Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. december 13 (153. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
7265 hogy nemcsak nyelvhelyességi módosítókat, hanem egyéb fontos módosítókat is adni. Egy etértünk vele, a most hatályos törvénykönyv nem alkalmas a problémák kezelésére, csak valahogy önöknek annak idején vagy a tehetségük, vagy a lehetőségük elfogyott, amikor ezt a témát napirendre kellett volna a magyar parlamentben tűzni. Egy jó munkatörvén ykönyv alapja lehet a legális, hosszú távú, tartós foglalkoztatásnak. A válság egyértelműen megmutatta, tisztelt képviselőtársaim, hogy mit jelent az, hogyha egy jó vagy egy rossz munkatörvénykönyv van hatályban. A válság az elmúlt időszakban Európában töb b százezer ember munkahelyét mentette meg ott, az a munkatörvénykönyv, amely képes volt a problémákat rugalmasan kezelni. A magyar munka törvénykönyve sajnos nem ilyen. Számos esetben előjött képviselőtársaimtól a szűk körű megállapodás; van, aki bólogat o tt a páholyban, van, aki meg egyébként rázza a fejét. Akkor szeretném még egyszer egyértelműen tisztázni, a munkaadói oldalról mind a kilenc reprezentatív szervezet képviseltette magát, és mindenki elfogadta a megállapodást ott. (Dr. Semjé n Zsolt tapsol.) A munkavállalói oldal tekintetében két… (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Kedves Képviselőtársak! Hallgassanak végig! Két szakszervezettel kezdtük meg a tárgyalásokat, mert azok, akik azt üzenték nekünk, hogy a jelenleg hatályos munkatörvé nykönyv úgy jó, ahogy van, és nem hajlandóak ezen módosítani, mit vártak el tőlünk? Az egyikőjük fölhívott telefonon, és jelezte, hogy szeretne részt venni a tárgyalásokon. Azt mondtam, hogy semmi akadálya, és az első tárgyaláson azt jelezte, hogy ő a tárg yalásokon egyébként másik három szervezetet is képvisel. Röviden, tömören ennyit erről. A megállapodásban valóban, a munkavállalói oldalról három szakszervezet vett részt, de kedves szocialista képviselőtársaim, mert most már hallottunk mindenfélét, hogy m egvették a szakszervezeteket, meg a fene tudja, hogy mit csináltak… - úgy ismerik, kedves képviselőtársaim, a szakszervezeteket, mint akik megvehetők? (Közbeszólás az MSZP soraiból: Van olyan! - Derültség, taps a kormánypártok soraiban.) De beszéljünk, ked ves képviselőtársaim, az eredményekről! A szakszervezeti oldalról, ha alaposan elolvasták a kapcsolódó módosítót: helyiséghasználatot engedélyezünk, a védett személyek számát egyértelművé tesszük, munkaidőkedvezményt biztosítunk, a most hatályos három tag után 2 óra, két tag után 1 óra. Mit kérdeznek egész pontosan, képviselőtársaim? Ezek az olyan nagyjábóli engedmények? Ezek nagyon komoly, hatásos és a szakszervezetek számára nagyon fontos, a létüket, a működésüket alapvetően befolyásoló szabályok. Egyéb tekintetben, a munkatörvénykönyvvel kapcsolatban szeretném fölhívni a figyelmet, hogy a védett kor intézménye egyértelműen benne van a törvénykönyvben, méghozzá a jelenleg hatályosnál fajsúlyosabban szerepel benne. A szabadság kérdésében megállapodtunk, a kártérítés kérdésében megállapodtunk a szakszervezetekkel, munkaadókkal. Az atipikus foglalkoztatási formák, amelyek a gerincét adják majd az új munkatörvénykönyvnek, amiről alig beszéltünk valamit, és bízom benne, hogy majd az élet bebizonyítja, hogy azok a különböző foglalkoztatási lehetőségek, amelyeket az új munka törvénykönyve biztosít, ezek valóban alkalmasak lesznek arra, hogy Magyarországon minél több ember dolgozzon. A kisgyermekes nők védelme sem kérdés, úgy gondoljuk, hiszen a mostani hatályoshoz képest, ha megfigyelik, az LMP részéről érkezett ilyen észrevétel, a védettség tekintetében és a részmunkaidő tekintetében is egyértelműen előnyös. Műszakpótlék: megint szeretném felhívni a figyelmet, és akkor megint lassan mondom, mert úgy látszik, ahány szor elmondom, annyiszor értik félre. A műszakpótlék intézménye marad, nem délutános és éjszakai műszakpótlék lesz, hanem műszakpótlék. Azoknak, akik valódi műszakban járnak, tehát 62ig, 210ig és 106ig, nem fog változni a jövedelmük, nem fog romlani a jövedelmi viszonyuk. Úgy van a törvényben megállapítva a százalékos eltérés, hogy ez ne okozzon problémát. Egyébként pedig lehetőséget biztosítunk mind az alapbéresítésre, mind az átalány megfizetésére a törvénykönyvben. Sőt, arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy ágazati szabályok természetesen
