Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. szeptember 26 (113. szám) - Az igazságszolgáltatást érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. VAS IMRE (Fidesz), a napirendi pont előadója:
690 Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 50 igen szavazattal, 285 nem ellenében, tartózkodás nélkül a módosító javaslatot elutasította. Az ajánlá s 19. pontjában Jávor Benedek és Szilágyi László a határozati javaslat 4. pont p) alpontjában szereplő támogatással összefüggő kormányfeladatot módosítanak. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűl és 48 igen szavazattal, 290 nem ellenében, tartózkodás nélkül a módosító javaslatot elutasította. Az ajánlás 22. pontjában Jávor Benedek és Szilágyi László a határozati javaslatot új ponttal egészítik ki, amelyben az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentési kötelezettségét kívánják előírni. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 12 igen szavazattal, 326 nem ellenében, tartózkodás nélkül a módosító javaslatot elutasította. Tisztelt Országgyűlés! H atározathozatalunk végére értünk, a zárószavazásra jövő heti ülésünkön kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! Arra figyelemmel, hogy a frakciók bizottsági tagcserékre nem tettek javaslatot, személyi döntésekre a mai napon nem kerül sor. Az igazságszolgáltatást érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Jakab István) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az igazságszolgáltatást érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat á ltalános vitája a lezárásig. Vas Imre és Papcsák Ferenc önálló indítványát T/4276. számon megismerhették. Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Vas Imre úrnak, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben. Öné a szó, képviselő úr. DR. VAS IMRE (Fidesz), a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen a szót. Az előttünk fekvő törvényjavaslat három törvényt módosít, részben a választottbíróságokról szóló törvényt, a polgári perrendtartásról szóló törvényt, valamint a büntetőeljárásról szó ló törvényt. (Zaj. - Az elnök csenget.) A választottbírósági eljárásról szóló törvény szabályozása szerint a választottbírósági eljárásnak, amennyiben bármelyik fél a magyar állam, helyi önkormányzat, költségvetési szerv, központi államigazgatási szerv, il letve közvetlenül vagy közvetett ezek többségi tulajdonában vagy vagyonkezelésében, illetve többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szerv, ezekben az esetekben nincs helye választottbírósági eljárásnak. (Folyamatos zaj.) A javaslat indoka az, hogy - mint ismert - a választottbírósági eljárásokban nincs helye fellebbezésnek, és jogorvoslatként kizárólag a választottbíróság ítéletének érvénytelenségét lehet kérni a megyei bíróságtól. Az érvénytelenségi per azonban csak rendkívül súlyos eljárási szabálysértés ek esetén indítható meg, így az állam ebben a formában egy részben téves (Az elnök csenget.) vagy téves bírósági ítélet esetén nem tudná a fellebbezési jogát gyakorolni. Ugyancsak itt említem még meg, hogy ezeket a szerveket - az állam és az önkormányzat, illetve ezek költségvetési szervei - illetékfizetési kötelezettség nem terheli a polgári perben, ugyanakkor a választottbírósági eljárásért rendkívül komoly díjat kell fizetniük. Például, ha bíróság dönt egy ügyben, akkor a maximális illeték 900 ezer forin t, míg egy választottbírósági eljárás esetén az eljárás díja - különösen itt a kiemelt jelentőségű ügyekről beszélünk - 400 millió forint esetén több tízmillió forint is lehet vagy a tízmilliós nagyságrendet is elérheti.
