Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. december 8 (150. szám) - Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - IVÁDY GÁBOR (független): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KOZMA PÉTER (Fidesz):
6693 Itt még egyet emelek ki: képviselőtársaim figyelmébe ajánlo m, hogy az irodáról való rendelkezésnél az külön nem szerepel, hogy ez önálló iroda legyen. Márpedig egész biztos, hogy a különböző parlamenti pártok, politikai pártok munkája során, az országgyűlési képviselők munkájuk során - ha egyéniek azok a képviselő k, ha területiek, ha majd a következő választási rendszerben országos listáról lesznek megválasztottak - önálló, a megfelelő elkülönült munkát biztosító és diszkréciót jelentő munkahelyekkel, irodákkal rendelkezzenek. Ezek azok az elvek, amelyek itt a szám omra a legfontosabbak voltak, és ezt alá szerettem volna húzni anélkül, hogy további olyan vitákra adjak alkalmat, mint az esetleges vállalati büfé bevezetésének kérdése. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, ké pviselő úr. Kettő percre megadom a szót Ivády Gábor független képviselő úrnak. IVÁDY GÁBOR (független) : Köszönöm szépen a szót. Pálffy képviselőtársam példájára hadd reagáljak egy kicsit. Tehát vegyük a multinacionális cégnél a dolgokat, hogy mi van rendjé n. Az egyik az: rendjén van, hogy a napirendnél arról beszélnek, ami éppen annak a napirendnek a témája. Az, hogy melyik kérdésről mennyit beszélnek, az a kidolgozottságban, a részletekben rejlik. El lehet dönteni egy több tíz éves stratégiát is egyébként, nem kell órákat beszélnünk egyegy törvényjavaslatról abban az esetben, ha az megfelelőképpen elő van készítve. Ha az érdemi tárgyalások és az egyeztetések megtörténtek, nagyon gyorsan túl lehet szaladni rajta, ha a végén úgy gondoljuk, hogy ez egy olyan törvény vagy egy olyan javaslat, ami valóban a közjót és a magyarság érdekeit szolgálja. Beszélt itt Pősze képviselőtársam is a minőségről. A minőségnek csak egy része az, hogy technikailag esetleg valóban többet vagy átláthatóbb módon és megfelelőbb módon biztosítja a képviselőknek a technikai feltételeket. Na jó, de ettől még hozzá kell tenni magát az embert, és én pont erről beszéltem korábban, hogy azt támogassák, hogy az ember valóban csak ezzel foglalkozzon, ezekkel a kibővített technikai eszközökkel. Annyit szeretnék mondani a jobbikos képviselőtársaimnak: nagyon örülök, hogy támogatják ezt a javaslatot, vagy vitára alkalmasnak találják. Ki kell találni, hogy a karrierút hogyan történik egy képviselő esetében, aki négy évet itt szolgált, majd kiesett a munkájából. Ezt ki kell találni. Ezért a végkielégítéssel is egyet kell hogy értsek, mert ez része kell hogy legyen annak, hogy mondjuk, egy orvos vissza tudjon kerülni a saját szakmájába, pusztán azért, mert kiesett azért, hogy az országot szolgálja. Kö szönöm szépen. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. A következő előre bejelentett felszólaló Kozma Péter képviselő úr, Fidesz. KOZMA PÉTER (Fidesz) : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlé s! Abban a reményben jelentkeztem felszólalásra, hogy azt hiszem, sokkalta nagyobb törvényjavaslatról van szó, mintsem hogy köbcentikről vitatkozzunk itt a mai nap folyamán, mert ezt a törvényjavaslatot a szakmailag felkészült, professzionista országgyűlés i képviselő, politikus alkatának megteremtése irányába tett fontos állomásként értékelem én magam. Ezt azért is mondom, mert ha visszatekintünk a kezdetekre, az 1990. évi LVI. törvény megszületésének körülményeire, az akkor az első szabadon választott parl ament felé megnyilvánuló közbizalomra, arra az elvárásra, hogy miután demokratikusan jött létre, a magyar nép végre szabadon megválaszthatta, aki ide bekerül, az vegye mintegy megtiszteltetésnek a közbizalmat. Nos, ezt az akkori közvélekedés egyfajta társa dalmi megbízatásként fogta föl, és egyfajta mellékállásként, a képviselői javadalmazás ennek a szemléletnek a jegyében lett megállapítva.
