Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. december 7 (149. szám) - A befektetésialap-kezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP):
6636 Képviselőtársaim, egyszerűen olyan érzésem van, hogy ez a jogszabály valakiért vagy valamiért készült. Ha megtekintik azokat az értékpapírokat, amelyeket kezelhet, sőt, kibocsáthat a társaság, annál sokkal komolyabb tőkéjű szervezetnek ke ll lennie, mint hogy elegendő legyen az ilyen alacsony összegű tőkéje és szavatolótőkéje együtt. Le sem tudom írni, ki sem tudom mondani azt a számot, amely mutatja azt a mennyiségű portfóliót, amelynél legfeljebb 10 millió euró lehet a tőkéje. Hiába van b iztosítás, hiába vannak szankciók bizonyos helyzetekre, láttuk már az elmúlt években, hogy egy ilyen cég órák alatt tud tönkremenni, és nem biztosítható, hogy az általa kezelt portfólió akár töredéke is megtérüljön. Aki ilyen tevékenységet kíván folytatni, magának is legyen olyan mennyiségű tőkéje, amelyet maga is félt, ha az elvész, vagy ha kockára teszi. Kérem a képviselőtársaimat, illetőleg a javaslattevőket, hogy ezeket a szabályokat fontolják meg, és ne szolgáltassák ki a jövőbeni potenciális megrendel őit ezeknek a társaságoknak. Képviselőtársaim, éppen ezért én magam is egy olyan módosító indítványt nyújtottam be, amely ezt az ellentmondást és ezt a helyzetet orvosolni óhajtja ezen törvényben. Nyilván ennek a részleteire nem szeretnék kitérni, egyszerű en csak arra utalni, hogy nem gondolom, hogy egyébként az előterjesztő szándéka ez lett volna, viszont jó lenne tudni azt, hogy ez csak egy hibás elírás, vagy pedig éppen szándéka volt az előterjesztőnek az, hogy ilyenfajta szabályozással alakítsa ki azt a z ellentmondást, amelynek a feloldása szerintem a parlament feladata, pontosan azok érdekében, akik a tőkéjüket, illetőleg a befektetéseiket az alapkezelőre bízzák. Elnök úr, képviselőtársaim, köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Józsa István képviselő úr kért szót ismételt felszólalásra. Parancsoljon, képviselő úr! DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr, a lehetőséget. Mielőtt az elnök úr rám szól, hogy Szili Katalin képviselőtársam gondolatait kívánom továbbvinni, megjegyezném, hogy a hozzászólásom alapvetően a… ELNÖK (dr. Latorcai János) : Képviselő úr, ne tételezze fel, hogy magára szólok, mondja nyugodtan! 8 perc 16 másodpercig van ideje . DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP) : Tehát a hozzászólásom alapvetően a befektetésialapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló T/5067. számú törvényjavaslatra vonatkozik, de azokat a gondolatokat szeretném folytatni, amiket szerintem jogos aggodalomké nt vetett fel Szili Katalin képviselőtársam. Ugyanis azzal, hogy Magyarország kinyitja ezeket a lehetőségeket - én magamban csak tőkepiaci Schengennek tudom nevezni az előttünk lévő törvényjavaslatot , integráns részévé válik annak a tőkepiaci, pénzpiaci világnak, amelynek a jelentős működési zavarai okozták a 2008as világgazdasági válságot, ami nagyon csúnyán megrántotta Magyarországot is. Azzal együtt, hogy ezeket a számokat nem úgy kell érteni, ahogy a képviselő asszony mondta, azt azért hozzá kell ten ni, hogy ez egy nagyon veszélyes és nagy kockázattal járó üzletág. Ahogy nagyon sokan gyanútlanul a devizahitelezés látszólag kedvező konstrukcióiban lehetőséget láttak, és éltek azzal, hogy devizahitelt vettek fel, nagyon óvatosan kell bánni különösen a m agyarországi kisbefektetőknek, hogy ezekkel az adott szituációban, adott pillanatban nagyon kedvezőnek tűnő tőkepiaci lehetőségekkel milyen tudásanyag, milyen ismeret, milyen döntési háttér mellett kapcsolódnak be, mert nagyon nagy meglepetések érhetik. Az zal is egyetértek, amit Szili Katalin fölvetett, bár nem fejtett ki, hogy ezt a szabályozást tovább kell folytatni, és az európai baloldalnak van egy olyan javaslata, ami lassan kezd elfogadottá válni Európában. Nem Tobinadónak nevezem, hanem inkább tranz akciós adónak, ami egy nagyon kis
