Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. december 7 (149. szám) - A befektetésialap-kezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
6624 jelenlegi törvényi szabályozáshoz képest több ponton is kevéssé transzparens szabályozást tartalmaz, számos, eddig törvényi szinten szabályozott kérdés kerül rendeleti szintre. (A Jobbik padsoraiban beszélgetés, nevetgé lés.) Nem mintha zavarna, hogy képviselőtársaim hangosan nevetnek, csak hiányolom, hogy a vicceket nem értem, úgyhogy szeretném megkérni önöket, hogy inkább a folyosón folytassák. Vagy írják le, hogy majd el tudják nekem is mesélni ezeket a jó történeteket . Nem jellemző egyébként a Jobbik képviselőire, hogy ennyire komolytalannak veszik a Ház munkáját, különösen egy ilyen jelentős gazdasági törvény tárgyalása során. Ezt a megjegyzést a transzparencia jegyében tettem, hasonlóan, mint az Azoriszigeteken tört ént látogatás megemlítését, mert két megyei elnök is itt van a padsorokban, akik voltak az Azoriszigeteken. Tehát a transzparencia jegyében kérem, hogy majd utána meséljék el nekem ezeket a sarkalatos történeteket. Tehát a szabályozás megítélésünk szerint olyan változtatásokat is tartalmaz, amelyek a kevéssé transzparens irányba viszik a szabályozást. Számos, eddig törvényi szinten szabályozott kérdés kerül rendeleti szintre, különösen a befektetésialapkezelők létrehozását és működését érintő lényeges fel tételek meghatározása tekintetében. Nem mintha nem bíznánk a rendeletalkotó objektivitásában, bár azért előfordult itt az elmúlt másfél évben, különösen a Mahir tevékenységét illetően, hogy a közlekedés szabályait érintő törvényben szabták át a hirdetési p iac működési feltételeit. Éppen ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy mind a törvényalkotás, mind a rendeletalkotás a transzparencia maximális betartásával történjen. Aggályosnak tekintjük továbbá azokat a rendelkezéseket is, amelyek a felügyelet jogkörét s zélesítik ki indokolatlan mértékben, lehetővé téve egyebek mellett, hogy egy alapkezelő létrehozása során szubjektív indokok alapján döntsön például az adott piaci szereplő jó híréről, jó hírnevének elbírálásáról - nem látunk semmi objektív kritériumot err e vonatkozóan , és ez alapján, tehát szubjektív mérlegelés alapján határozzon valaki a megalakulás engedélyezéséről. Az ugyanis nincs egyértelműen meghatározva, hogy milyen esetben kell valakit jó hírűnek, makulátlannak tekinteni, vagy ennek az ellenkezőj ét állapítani meg. Az ehhez kapcsolódó gumiszabályok nem a kiszámíthatóságot és az átláthatóságot vagy a jogbiztonságot erősítik, hanem éppen ellenkezőleg, bizonytalanságot teremtenek, illetve szubjektív megítélés révén olyan lehetőségeket vetnek fel, amir e, mondjuk, a Transparency International a korrupciós lehetőségek kategóriáját szokta felvetni. Hasonló kételyeket vet fel az előbb említett hiányosság is, vagyis hogy lényeges, eddig törvényi szinten szabályozott kérdések kerülnek rendeleti szintre. Eddig a tőkepiaci törvény mellékletében voltak meghatározva az alapkezelők létrehozásával kapcsolatos részletes feltételek, ezek után erről elég rendeletet alkotni. (18.40) Ugyanígy eddig törvény rögzítette az alapkezelők portfóliójával, eladósodottságának mege ngedhető mértékével kapcsolatos rendelkezéseket. Ezek most rendeleti szintre kerülnek szintén. Az ilyen és ehhez hasonló módosítások még talán indokolhatók is lennének olyan esetekben, ahol a piaci folyamatok gyors állami reagálást, rugalmasan alakítható s zabályozást követelnek meg, de ezek az esetek nem ilyenek. Itt hosszú időre érvényes és a kiszámíthatóságot segítő magas szintű szabályozásra lenne szükség. Semmiképpen sem tekinthető azonban ilyen rugalmasságot igénylő kérdésnek például, hogy mik egy befe ktetési alap létrehozásának a követelményei. Ezek nagyon szigorú szabályok, nem lehet őket rugalmasan kezelni. E kérdés ledegradálása véleményünk szerint csakis azt a célt szolgálhatja, hogy a kormány vagy a miniszter a saját kedve, saját megítélése szerin t alakíthassa a piaci szereplők jelenlétét vagy jelen nem létét a piacon, és a működését olyan eszközökkel, amelyek egy jogállamban nem megengedhetőek, nem jelentenek kellő biztonságot. További kérdésként merülhet fel, hogy a javasolt törvény biztosíte el egendő felkészülési időt a piac jelenlegi szereplőinek. A törvény ugyanis 2012. január 1jén, tehát kevesebb, mint egy hónap múlva lépne hatályba, és a jelenlegi tőkepiaci törvény alapján működő befektetésialapkezelők 2012. április 30ig lennének kötelese k megfelelni az új törvény rendelkezéseinek. Az új szabályok egy
