Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. december 7 (149. szám) - A befektetésialap-kezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
6617 felépítése, tevékenysége, valamint az általuk kötelezően nyilvánosságra hozandó információk tekintetében. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások kissé bonyolultnak tűnő terminológiája a hazai gy akorlatban egy önök által is jól ismert fogalmat, a befektetési alapot jelenti. A befektetési alap egy olyan kollektív befektetésekből álló vagyontömeg, amelynek kezelését az alapkezelő látja el. Ez a jogintézmény eddig is része volt a hazai tőkepiaci szab ályozásnak, ám az új uniós jogszabálycsomag olyan sok ponton módosított, hogy célszerű volt egy külön törvényben foglalva, átfogóan biztosítani a terület újraszabályozását. A további célkitűzések között szerepelt az alapok tagállamok közötti forgalmazására vonatkozó túl hosszú és bürokratikus eljárás megszüntetése, a jelenleginél optimálisabb méretű alapok elterjedésének elősegítése, a befektetők hatékonyabb informálása. E célok megvalósítása érdekében számos újdonság került bevezetésre, így többek között b evezették az úgynevezett alapkezelői útlevelet, egyszerűsítették a bejelentési eljárást, és új technikákat, eljárásokat hoztak létre az alapok nemzeti és a határokon átnyúló egyesülésére vonatkozóan. Az utóbbi szabályok megalkotása kiváltképp indokolt, his zen a nagyszámú, kisméretű alap kezelése költséges, amely megakadályozza a méretgazdaságossági előnyök kihasználását, és növeli a költségeket. Az új szabályozás ezért minden alap és részalap számára biztosítja az egyesülés lehetőségét. Az új rendelkezések tovább egyszerűsítik a potenciális befektetőknek adott tájékoztatás szabályait egy új tájékoztatási forma, az úgynevezett kiemelt befektetői információ bevezetésével, amelyet már a szerződéskötés előtt térítésmentesen fel kell kínálni a leendő befektetőkne k. Erre az új tájékoztatási formára azért van szükség, mert a korábbi egyszerűsített tájékoztató nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az alapok hatékonyabb piacra jutását hivatott elősegíteni a befektetési jegyek forgalmazását megelőző bejelentési el járás egyszerűsítése. Az új szabályok alapján a befektetési jegyeit másik tagállamban forgalmazni kívánó alap csupán egy bejelentőlevelet nyújt be a saját, hatáskörrel rendelkező hatósághoz, amely a dokumentáció teljességének ellenőrzése után automatikusan továbbítja az iratokat a másik tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának, és megerősíti, hogy az alap teljesíti az irányelv által előírt feltételeket. A fogadó tagállam hatósága ezek után már nem jogosult felülvizsgálni, megtámadni vagy vitatni az alap saját tagállamában megadott engedélyének megalapozottságát. Az említetteken túl az irányelv számos módosítást vezet be a felügyeletek közötti együttműködés elősegítése érdekében is. Az elmondottak alapján látható, hogy az irányelv átdolgozásának terjedelme és mélysége, a végrehajtási irányelvek szabályainak részletessége indokolttá tette a befektetésialapkezelőkre és a kollektív befektetési formákra vonatkozó szabályok önálló jogszabályban történő egységes keretbe foglalását. Az új törvény azonban a hazai közösségi szinten nem harmonizált befektetési alapok és alapkezelők szabályozási kereteit is meghatározza. A szabályozás kialakítása során arra törekedtünk, hogy az egységesülő európai piacon való könnyebb megjelenés érdekében a piaci szereplőkre vonatkozó hazai rendelkezések egyre kevésbé térjenek el a közös európai szabályoktól. Tisztelt Országgyűlés! 2011. január 1jén kezdték meg működésüket az európai pénzügyi felügyeleti rendszer megerősítését szolgáló új európai felügyeleti hatóságok. Ezeknek a hatós ágoknak lehetőségük van arra, hogy egységes technikai szabályok kialakításával elősegítsék egy harmonizált felügyeleti szabályrendszer kialakítását. Az önök előtt lévő törvényjavaslat tartalmazza azoknak az európai uniós irányelveknek az átültetéséhez szük séges törvénymódosításokat is, amely az egységes technikai szabályok megalkotására vonatkozó felhatalmazást adja meg a felügyeleti hatóságok számára. Tisztelt Ház! A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete háromhárom képv iselőjének részvételével létrehozott kétoldalú ad hoc munkabizottság a közelmúltban áttekintette a felügyelet elnöke rendeletalkotási jogkörének bővítésével kapcsolatos nyitott kérdéseket. A bizottság teljes egyetértésre jutott abban, hogy bizonyos kérdése kben indokolt a
