Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. december 7 (149. szám) - A nemzetiségek jogairól szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Jakab István): - NYAKÓ ISTVÁN (MSZP):
6595 használhassák a helyi önkormányzat infrastruktúráját, az eddigi tapasztalatok szerint azonban a helyi önkormányzatok csak a minimális működési feltételeket biztosították számukra, s ha nem lesznek, akkor még azt sem. Ehhez képest nem tekinti a javaslattevő érdemi előrelépésnek annak előírását, hogy a jövőben havonta legalább 16 órában kellene a nemzetiségi önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használatát biztosítani, ez ugyanis azt a látszatot kelti, hogy az ingye nes helyiséghasználat csak ebben az időkeretben illeti meg a nemzetiségi önkormányzatot. A törvényjavaslat kimondja, hogy a képviselőtestület nemzetiségi ügyekkel foglalkozó bizottságába, albizottságába a nemzetiségi önkormányzat tagját beválasztja. Ez úg y értelmezhető, mintha kötelezettség volna, ám a törvényjavaslat egy másik rendelkezése úgy kívánja módosítani az önkormányzati törvényt, hogy a nemzetiségi ügyekkel foglalkozó bizottságba indokolt beválasztani a települési nemzetiségi önkormányzati képvis előtestület tagját az elnök, elnökhelyettes kivételével. Megítélésünk szerint ha egy településen nemzetiségi ügyekkel foglalkozó bizottság működik, annak munkájában kötelezően biztosítani kell a nemzetiségi önkormányzat tagjának, tagjainak részvételét. Ez akkor jelenthet nehézséget, ha egy településen több nemzetiségi önkormányzat is működik, mert így nem feltétlenül garantálható, hogy a bizottsági tagok több mint fele helyi önkormányzati képviselő legyen. Ebben az esetben indokoltnak tartjuk az általános szabálytól való eltérést, vagyis azt, hogy a nemzetiségi ügyekkel foglalkozó helyi önkormányzati bizottság tagjai többségének ne kelljen helyi önkormányzati képviselőnek lennie. Így garantálható volna, hogy a nemzetiségi ügyekkel foglalkozó bizottság valób an az adott településen élő nemzetiségi közösség érdekében végezze a munkáját. Hasonló megoldással az előterjesztő is élt, hiszen kimondja, hogy a nemzetiségi önkormányzat háromfős bizottságában elegendő, ha csak egy tag a nemzetiségi önkormányzat tagja, v agyis a döntések során kisebbségben van. Nem értünk egyet azzal az összeférhetetlenségi szabállyal sem, hogy az elnök, elnökhelyettes nem lehet a helyi önkormányzat bizottságának tagja. Az összeférhetetlenségi szabályok az egymással hierarchikus, illetve f elügyeleti, ellenőrzési viszonyban álló hatalmi pozíciók egybeesését zárják ki, ám erről jelen esetben nincs szó. Nem látjuk indokát annak, hogy az elnök tagként nem vehet részt a helyi önkormányzati bizottság munkájában, miközben a képviselőtestület bárm ely választópolgárt külső tagként szavazati joggal is felruházhat. A 2010ben elfogadott új jogalkotási törvény kiindulópontja az volt, hogy az egyetértési jog biztosítása társjogalkotói státust eredményez, amire csak az alkotmány, illetve az alaptörvény a dhat felhatalmazást. Ennek jegyében már akkor is szűkítették, véleményezési joggá alakították át egyes kérdésekben a kisebbségi önkormányzatok jogalkotáshoz kötődő egyetértési jogait. Akkor már szóvá tették egyébként a kisebbségi szervezetek ezt a kérdést, sőt mondhatom azt is, hogy tiltakoztak ez ellen. A kisebbségi önkormányzatok részére biztosított egyetértési jog nem pusztán részvételi jog, hanem a kisebbségek alkotmányos jogainak érvényesüléséhez szükséges alapvető garancia. A kisebbségi törvény megalk otásakor ugyanis éppen azért döntött az Országgyűlés a kisebbségi önkormányzatok rendszere mellett az egyesülési jogon alapuló kisebbségi önigazgatás modellje helyett, hogy ezek a választás útján létrehozott képviseleti szervek egyes közjogi jogosultságok alanyai lehessenek. Az egyetértési jog kereteit a hatályos törvények a kisebbségi kulturális autonómia legfontosabb kérdései kapcsán biztosítják. Ezáltal válik lehetővé, hogy a kisebbségi oktatást és kultúrát is érintő jogalkotás folyamatába becsatornázódj anak speciális kisebbségi szempontok is. A törvényjavaslat előírja, hogy a nemzetiségi jogok, különösen a kollektív nyelvhasználat, a helyi köznevelés, hagyományápolás és kultúra, a helyi sajtó, az esélyegyenlőség, a társadalmi felzárkózás, a szociális ell átás kérdéskörében a nemzetiségi lakosságot e minőségben érintő helyi önkormányzati határozatot a képviselőtestület csak az e lakosságot képviselő települési nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában a területi nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alko thatja meg.
