Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. december 7 (149. szám) - A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény közszolgálati életpályák összehangolásával összefüggő, valamint egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - JÁMBOR NÁNDOR (Jobbik):
6538 narancsuralma ezt buldózerrel át fogja vinni a parlamenten, így ezek a módosító javaslatok arra törekszenek, hogy ha már tényleg megvalósítják ezt a teljesen elbaltázott ötletet, legalább olyan garanciák legyenek benne, amelyek a most m űködő, önkéntes alapon szerveződő szakszervezeteknek valódi jogosítványokat adnak. A 13. ajánlási szám alatt szereplő módosítóm pedig azt az anomáliát írja felül, hogy teljesen aránytalanul szerepelnek a magyar rendvédelmi karban a különböző szakmák, illet ve a különböző területek a rendvédelem területéről, és ezt mindenképpen orvosolni kell, hiszen ez egy igazságtalan és aránytalan képviseletet teremt. Mi egy arányos, igazságos rendszerre teszünk javaslatot, és úgy gondoljuk, hogy ez alapvetően meghatározza azt, hogy a rendvédelmi kar hogyan fog működni. Így ha már tényleg mindenképpen önök ezt létre akarják hozni, hozzáteszem még egyszer: összellenzéki ellenzés ellenére, legalább ezt a módosító javaslatot fogadják be, hogy megfelelő módon tudjon működni ez a magyar rendvédelmi kar. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló a Jobbikképviselőcsoportból Jámbor Nándor képviselő úr. Parancsoljon! JÁMBOR NÁNDOR (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Ahogy az általános vitában is kifejtettük, nem vagyunk nagyon elájulva ettől a törvényjavaslattól, különös vonatkozásban az MRK és a szakszervezetek együttműködésén. Módosító javaslatainkat is ezzel kapcsolatban nyújtottuk be a 2., 22., 19., 17., 8. és 21. ajánlási pontoknak megfelelően. Először mégis három ajánlási pontról beszélnék, a 2., a 22. és a 19. pont vonatkozásában, melyeket mind a bizottságok, mind pedig az előterjesztő támogatott. A 2. ajánlási pontnak megfelelően az átminősítések tárgyában elfogadták a javaslatunkat, így az áthelyezés fogalmát teszi egy kicsit jobban körülírva pontosabban meghatározottá, és bevezeti pontosan meghatározva az állandó lakcímhez kötött fogalmat, míg ez korábban egy tágabb megfogalmazás volt. A 22. ajánlási pontban a szakszervezet hatékonyabb részvételét célozta meg a módosítónk, és a jogosultságait fogalmazza és határozza meg pontosabban, így egyértelműbbé válhat a tevékenysége. Mégis itt meg kell jegyeznem, hogy az egyéni érdek és jogv édelem tekintetében egy végtelenül fontos kiegészítésről van szó, hiszen egy fegyelmi ügyben másképpen nem tudná a szakszervezet a tagját megfelelően képviselni, de mint ahogy említettem, ezen ajánlásunkat, módosítónkat a bizottságok és az előterjesztő is támogatta. (12.40) A 19. ajánlási pont alatt szereplő módosító indítványunk két részből áll; az első részt az előterjesztő és a bizottságok is támogatták, míg a második részt már nem. Fontosnak tartottuk volna a második részben az 5. §ban szabályozott kér dést oly módon kiegészíteni, hogy a véleményközlést követően, illetve azzal összefüggésben a szakszervezetnek joga van konzultációt kezdeményezni. Míg tehát az első pont alapján a képviseletet, a felvilágosítás és a konzultáció jogosságát biztosítottuk a s zakszervezetnek, ebben a részben ez nem érvényesül maradéktalanul, hiszen a szakszervezet által megküldött észrevételekre, amelyeket a szakszervezet kifogásolt, az eredeti szövegrésznek megfelelően nem kezdeményezhet konzultációt. A továbbiakban áttérnék a nem támogatott módosítóinkra a 17., 15., 8. és 21. ajánlási pontok szerint. Szerettük volna, ha az MRK mellett a szakszervezetek és azok képviselői is helyet kaptak volna a konzultációs tanácsban, azonban nem fogadták el a módosítónkat ezen ajánlási pontb an. Ez egy kicsit szűkíti a szakszervezetek mozgásterületét, és kizárja azokat az érdekképviselet szélesebb körű gyakorlásából.
