Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. december 6 (148. szám) - Magyarország 2012. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újra megnyitott részletes vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik):
6351 pontosabban: pénzmozgatást igényel, de nem jelent terhet a költségvetés számára, nem növel hiányt, és nem rövidít meg senkit sem. Az első indítványom az ajánlás 1. pontjában szerepel. Ez egy részben szemantikai probléma, részben azért annál több: nomen est omen. Miről tárgyalunk most már a második körben? Hivatalosan Magyarország jövő évi költségvetéséről, de ha ennek a dokumentumnak a tartalmát megnézzük, amiről itt szó van, akkor ez nem Magyarország költségvetése. Magyarország sokkal több annál, mint amiről mi beszélünk, hála istennek egyébként, hogy sok kal több annál. Magyarországnak része többek között a piaci szféra, sőt a magánháztartások, de még ha leszűkítem ennek a költségvetési törvényjavaslatnak a címét a központi szférára vagy a közszférára, kormányzati szektorra, akkor sem állja meg az elnevezé s a helyét, mert itt valójában csak az államháztartás központi alrendszeréről beszélünk, még az államháztartásról sem beszélünk teljes körben, hiszen 3200 helyi önkormányzatnak a költségvetéséről sincs most szó. Azt gondolom, hogy ezt a nagyvonalú vagy kic sit talán szerénytelen címet, amit ezt a törvényjavaslat visel, kicsit szolidabbra kellene venni, és arról beszélni, olyan címet adni neki, ami a tartalmat fedi. Ugye, azt mondják az angolok, hogy state budget, az állam költségvetése, vagy a németek azt mo ndják, hogy Staatshaushalt, szintén állam. Tehát még ha “a magyar állam költségvetése” címet viselné, azt mondanám, hogy akkor én nem kekeckedek, azt mondom, rendben van, de az, hogy “Magyarország költségvetése”, egyszerűen nem igaz. Ez lett volna a javasl atom tartalma, és volt egy szerény javaslatom is, hogy hogyan kéne ezt nevezni, minek nevezzelek - Petőfi után szabadon. A másik gondolatom az ajánlás 6. pontjához kapcsolódik. Itt pedig arra teszek kísérletet, hogy ennek az ominózus országvédelmi alapnak, aminek egyre nagyobb jelentősége van vagy lesz - hiszen némi túlzással már el is költötte a kormány arra való tekintettel, hogy elmozdultak a sarokszámok, a gazdaságpolitikai sarokszámok , már megvan a helye. Nem is vitatom ezt, noha nem vagyok tartalékp árti elvi okok miatt, amit most nem fogok kifejteni, de ezt az országvédelmi alapot úgy kellene felhasználni, hogy amikor időszerűvé válik ennek a felhasználása, elköltése, akkor szíveskedjék a kormány a parlament elé hozni azt a javaslatát, amelyben közli a parlamenttel, hogy most időszerű erre, arra, amarra ezt felhasználni, és az Országgyűlés döntsön arról - legalább formailag, ha tartalmilag nem is , hogy ez a hatalmas összeg mikor, milyen célra lesz felhasználva. Enyhén szólva luxus azt megengedni - h a komolyan vesszük a hatalmi ágak egyensúlyát és az Országgyűlésnek mint a legfőbb népképviseletnek a költségvetési jogát , túlzás azt megengedni, hogy a kormány ekkora összegek fölött saját hatáskörben rendelkezzék. Amennyiben a kormányoldal ezt természe tesnek veszi, azt mondom, lelke rajta, rendben van, de a többségi oldal ne fossza meg az Országgyűlés ellenzéki oldalát attól a jogától, hogy legalább az ellenzéki oldal az ellenőrzésnek ezt a fajta módját gyakorolhassa a közpénzek fölött. A javaslat lénye ge tehát az, hogy szíveskedjék a tisztelt kormány olyan módosítást végrehajtani a törvényjavaslatban, illetve a parlament úgy fogadja el, hogy ezt az összeget a kormány mutassa be az Országgyűlésnek, mielőtt elkölti. A harmadik kommentárom, elnök úr, szint én szakmai természetű, mégpedig az elszámoltatási kultúránk javítását célozza. Arról van szó, hogy a Vidékfejlesztési Minisztériumnak a pénzügyi beszámolóját, a 2010. évről szóló pénzügyi beszámolóját az Állami Számvevőszék ismét nem hitelesítette, mint ah ogy a 2009. évről szóló pénzügyi beszámolóját sem hitelesítette, tehát itt valami gond van a tárca központi igazgatásában, valamiféle elszámolási probléma van, amit én részleteiben nem ismerek, de a Számvevőszék ezt leírta a jelentésében, és nincs reparálv a ez a hiányosság. Ez egy lényeges hiba, mert ha nem lenne lényeges hiba, akkor a Számvevőszék adott volna egy hitelesítő záradékot, egy elfogadó nyilatkozatot, ezzel szemben elutasító záradékkal látta el a tárca 2010. évi beszámolóját. Szeretném valamilye n módon kikényszeríteni vagy arra késztetni a tárcát és magunkat is, hogy tegyék már rendbe az elszámolásokat, vagy ezeket a beszámolási problémákat javítsák ki. Ezért aztán azt javasoltam, hogy a tárca költségvetésén belül céltartalékot képezzen az Ország gyűlés,
