Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. december 5 (147. szám) - A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - GÚR NÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. KOLBER ISTVÁN (független):
6224 ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen. Gúr Nándor képviselő úr következik két percre. Parancsoljon! (Dr. Józsa István és dr. Rétvári Bence konzultál.) GÚR NÁNDOR (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Államtitkár úr, mondhatja, onthatja a szót, de tudja, akkor amikor önök indoklás nélkül rúgnak ki embereket, arra nincs magyarázat. Akkor, amikor önök azt mondják, hogy bizalomvesztés van, és kirúghatóvá válnak az emberek, vagy ki kell rúgni őket, akkor erre nincs magyarázat. Tehát beszélhet ön bármit, de ez a két kategória megmutatja azt az ars poeticát, amit önök képviselnek. Ráadásul még ezt megfejeli az is, hogy a közszolgálati tisztviselő a munkaidején kívül - ugye, ismeri ezt a kategóriát - sem tanúsíthat olyan magatartást, amely alkalm as munkáltatója helytelen megítélésére. Olyan - ugye, azt mondja, hogy olyan magatartás. Azért kíváncsi lennék, hogy mi az az “olyan”. Az egzaktivitástól az “olyan” elég messze áll. Két dolog mé g, amit fontosnak tartok megjegyezni, azt hiszem, Nemény képviselőtársam említette. Amikor a törvény tervezetében azt mondják, hogy a kirendelés időszaka szóljon adott esetben akár egy évre, és még adott esetben egyszer meg is ismételhető legyen, magyarul: ki lehet rendelni a közszolgát akár kétéves időtartamra is, azt hiszem, hogy ez nem a rugalmasságot, ez a kiszolgáltatottságot hordozza magában. Az pedig még inkább a kiszolgáltatottságot hordozza magában, ha a jogviszony megszűnik, és az embernek azzal k ell szembenéznie, hogy a járandóságaihoz, a jussaihoz pedig nem tud hozzájutni, mondjuk, egy hónapig, holott a normál logika szerint nem három nap múlva, hanem a jogviszony megszűnésének a napján ezeket a járandóságokat ki kellene fizetni. Úgyhogy nem lenn e baj, ha inkább ezeket a kérdéseket tennék a fókuszba, és ezzel foglalkoznának, ezeket a jó szándékú módosítók alapján megpróbálnák korrigálni, legalább magukévá tenni, a maguk neve alá behordani, és akkor úgy módosítani a törvénytervezet torz összességét . Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kolber István képviselő úr következik. Parancsoljon! DR. KOLBER ISTVÁN (független) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kaufer Virá g, Szilágyi Péter és Szabó Timea 1. és 17. pontban szereplő javaslatához szeretnék hozzászólni, amely a 22. pontban szereplő vezető iránti lojalitással egyetemben azt gondolom, hogy a törvényjavaslathoz benyújtott legfontosabb módosítókat tartalmazza, amel yeket teljes mértékben támogatok magam is, de az a tíz, Demokratikus Koalícióhoz tartozó képviselő is, mert úgy gondoljuk, hogy ez világít rá leginkább a törvény gyengeségére és követett szellemiségére. Nemrégiben azt a történetet hallottam egy borsodi vár osban, hogy egy intézményi dolgozó magántársaságban bírálta a polgármestert. Emiatt fegyelmit indítottak ellene, mert visszakerült ez az információ az intézmény vezetőjéhez. Nos, azt gondolom, hogy a hasonló ügyek elkerülése végett ezt a pontot mindenképpe n el kellene hagyni. El kellene hagyni, mert ez a szabályozás tényleg az elbocsátást, a kirúgást, a tisztogatást segíti elő. Azt lehet tapasztalni, hogy a köztisztviselők félnek, nem szívesen beszélnek. Egy ilyen szabályozás ezt még inkább szélesíteni fogj a. Ez nem segíti elő az államigazgatás hatékonyságát, a jogszerűségét és a szakszerűségét. Ez egy gumiszabály, széles lehetőséget biztosít arra, hogy a munkáltató vagy a munkahelyi vezető ezt értelmezze, kiterjessze, és olyan szankciókat alkalmazzon, ami a zt gondolom, hogy nem megengedhető itt, Magyarországon. Ez egy diszkrecionális jogkör, és nyilván felmerül még az is, hogy honnét a csudából fogja majd a munkáltató ezeket az információkat megszerezni. Gondoljuk ezt csak végig: munkaidőn, munkahelyen kívül i magatartás, ott elhangzott szavak, tettek súlya; azt
