Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. december 1 (145. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései című törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz):
5865 nem példa nélküli Európában, az elmúlt húsz évben egyfajta európai trendet figyelhetünk meg, hiszen a volt szocialista országokban a kilencvenes évek eleje óta törekszenek a jogállamiság eszközeivel történő elszámoltatásra, és általában véve megállapíthatjuk, hogy ezeknél az igazságtételeknél a han gsúly a jogállami eszközökön van, ami nem teszi könnyűvé a múlt lezárását, hiszen - valljuk be őszintén - sok esetben az elévülés miatt a korábbi cselekedetek már nem kérhetők számon. Mint bizonyára képviselőtársaim emlékeznek - talán vannak közöttünk olya nok, akik az első ciklusban itt ültek a parlamentben , az Országgyűlés asztalán már akkor szerepelt egy ilyen javaslat, de ahogy elhangzott az előttem szólóknál is, konszenzus hiányában nem sikerült a múlttal való szembenézés jogi kereteit megteremteni. É s ez a probléma. Szeretném emlékeztetni tisztelt képviselőtársaimat, hogy az első ciklusban nagy vitát kiváltott ZétényiTakácsféle igazságtételi törvényjavaslat feküdt a Ház asztalán. Világos, hogy egy nagyon fontos kérdésről van szó a visszaható szabály tilalma, illetve az elévülés miatt. (23.40) Ugyanakkor látnunk kell azt is, hogy az objektív akadályok miatt minél előbbre megyünk az időben, annál nehezebb lesz az igazságtétel. Ahogy a szereplők távoznak, úgy egyre nehezebb lesz a valós események feltár ása és a bűnösök felelősségre vonása. Tehát éppen a 24. órában vagyunk, hogy ez a törvénytervezet a tisztelt Ház asztalára kerül, a mi tisztánlátásunk és a gyermekeink tisztánlátása érdekében is. Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy említettem, a szocialista r endszer bűneiért való felelősségre vonás nem példa nélküli Európában. Ezért is érdemes egy kicsit körülnézni az immáron európai uniós tagállamok között, ahol szinte mindegyik igyekezett hol több, hol kevesebb sikerrel, ismétlem: a jogállam keretei között, szembenézni kommunistaszocialista múltjával, azaz tanulni és okulni közelmúltbeli történelmükből. Nem árt röviden felidézni ezeket. Úgy hiszem, hogy a törvény alkotói ezt kellően körüljárták, de jól bizonyítja, hogy nem a magyar parlament az egyetlen, ame lyik ezzel a nehézséggel birkózik, hanem ezt hála istennek már megtették a körülöttünk lévő, most már európai uniós tagországok, amelyek volt szocialista országok voltak. Számunkra is példa Németország esete, ahol a Stasi ügynökei már a berlini fal lerombo lásakor, ’89ben elkezdték megsemmisíteni a levéltárakban felhalmozott dokumentumokat. A keletnémet polgárok, és közöttük is elsősorban a rendszer ellenzékének számítók, elfoglalták a politikai rendőrség központját, még időben, és így biztosították azt, ho gy ne vesszenek el az anyagok. ’90 márciusában aztán felállítottak egy, a belbiztonsági minisztérium feloszlatásának ellenőrzésével megbízott bizottságot. Ennek Joachim Gauck evangélikus lelkipásztor lett az elnöke. Megjegyzem, hogy ezzel KözépEurópában e lsőként jött létre egy olyan intézet, amelynek feladata a történelmi emlékezet ápolása lett, és amely befogadott minden, ’92től kutatható iratot. Ezzel egyidejűleg a Bundestag még 1990 augusztusában elfogadott egy átvilágítási törvényt, amely előírta vala mennyi, a jövőben kinevezendő magas rangú hivatalnok múltjának szisztematikus ellenőrzését. Németországban meg kellett szabadulni a volt kommunistáktól, hogy helyreálljon az igazság és a morális rend a közéletben, hogy megerősödhessen a demokrácia - hangzo tt el nemrégen egy német konferencián Berlinben. Számunkra rendkívül tanulságos ez a mondat. Az újraegyesítés lendületében Németország gyorsan akart előbbre jutni, és a dekommunizáció felgyorsítására olyan eszközöket vett igénybe, amelyek egyetlen másik or szágnak sem álltak rendelkezésére a berlini faltól keletre. Megjegyzem, a Gauck Intézet évi 100 millió eurós költségvetéssel gazdálkodhat. A Stasi néhány vezető munkatársát ebben az időben, tehát ’90től elítélte a bíróság, de ahogy a feljegyzések mutatják , sokan megtértek az új rendszerhez. A magas rangú hivatalnokok múltjának ellenőrzésére vonatkozó törvény hatályát eredetileg 2006 végéig tolták ki, attól tartván, hogy a Stasi
