Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. december 1 (145. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései című törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
5835 ismerték a nemzeti kultúránkat, mint ma. Ez egy nagyon drámai helyzet, nagyon szörnyű kimondani; olyan filmek születtek, mint a Kőszívű ember fiai vagy az Egri c sillagok, azt hiszem, hogy ezen nőttünk fel nagyon sokan. Ezzel semmiképpen nem akarom azt állítani, hogy az aczéli kultúrpolitika üdvös és jó volt vagy a Fekete Jánosi gazdaságpolitika üdvös és jó volt. (Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés al elnöke foglalja el.) Azonban sajnos, ami a kommunizmusban, a szocializmusban jó volt, az eltűnt, ami rossz volt, megmaradt; megmaradt a kijárórendszer, megmaradt az elitek összefonódása, megmaradt a herék élősködése a nemzet tisztességes rétegei fölött, me gmaradt a tehetségesek előrejutásának gátlása, megmaradt az, hogy nemzeti érdekeinket maradéktalanul fel nem vállaló politikai elit vezeti az országot. Mert a kommunizmus időszaka alatt Magyarországon - egyedüliként a térségben - nem nemzeti érdek alapú po litizálás folyt. Nézzünk csak körbe az utódállamok területére! 1920 után hazánk Szent Koronaterületét szétdarabolták, kétharmadát elvették, és műállamokat hoztak létre, vagy olyan államokhoz csatolták, amelyek nem voltak érettek arra, hogy ezeket a terüle teket normális módon birtokolják, és éljenek a lehetőségekkel. Ezek az országok azonban, Románia, Csehszlovákia, a Szovjetunió vagy Jugoszlávia bizony kőkeményen nemzeti érdekű politizálást folytattak akkor, amikor a magyarság szisztematikus etnikai tiszto gatását, erőszakos pusztítását végezték. Tekintsünk már ki egy kicsit arra, közeleg Szerbia uniós csatlakozása, jövő héten tárgyalnak Szerbia tagjelöltségéről - és hagyhatjuk szó nélkül azt, hogy 40 ezer magyar embert, pusztán azért, mert magyar ember, leg yilkoltak szerb partizánok? Tömegpusztítások voltak tehát ott is, itt is. Itt is sortüzek voltak '56ban, majd azután is, gyilkosságok, célzott gyilkosságok voltak, '56 után is üldözték az ellenállókat, nem csak a demokratikus ellenzék tagjait. Ugye, Demsz ky Gáborék voltak az ellenállók. Nagyon sok nemzeti ellenálló volt, Pákh Tibor és nagyon sokan, akár Krassó Györgyöt is mondhatnánk, aki volt olyan bátor, hogy '89ben, amikor visszatért, nem foglalkozott azzal, hogyan döntögetnek a politikusok arról, hogy an távolítsák el a kommunista emléktáblákat, utcatáblákat és szörny emlékműveket, társaival együtt odament, és ledöntötte ezeket az emlékműveket. Kérem szépen, nemrég voltam Pásztón. Tudják, hogy mi van Pásztó főterén, milyen emlékmű van? Szovjet emlékmű v an Pásztó főterén a mai napig. A pásztói emberek lesütött szemmel, szégyenszemre kell hogy tudomásul vegyék azt, hogy olyan vezetés van a városban és olyan vezetés van az országban, ami az elmúlt huszonegy év alatt nem volt képes ezt az emlékművet eltávolí tani. Két vértanúja van Pásztónak, akik megpróbáltak ellenállni az '56os elnyomásnak, őket kivégezték. És nem az ő emlékművük áll ott, hanem a Vörös Hadsereg emlékműve. Az igazságtétel feladatait én négy pillérre állítanám. Zétényi Zsolt elnök úr, általam nagyra becsült kollégám gondolatait is egyben próbálom ideidézni, amikor azt kell mondanunk, hogy az első és legfontosabb a bűnösök felelősségre vonása. Ezt csak és kizárólag úgy szolgálhatjuk, ha biztosítjuk a nem üldözött bűnök üldözését. Erre irányulóa n a javaslat összességében egy helyes rendelkezést tartalmaz. Azonban nagyon fontos és szükséges volna, hogy egy sarkalatos törvény szülessen a bűnösök felelősségre vonásának részletes kérdéseiről. Ez egy elévülhetetlen, megkerülhetetlen feladat, mert enél kül nem lehet ezt a munkát elvégezni. Jómagam nagyon különleges kiválasztottságot élvezhettem akkor, amikor a mosonmagyaróvári sortűzperben, ahol Zétényi Zsolt a sértettek jogi képviselőjeként járt el ebben az ügyben, helyettesíthettem, és Dudás Jó zsef szemébe nézhettem, és kérdezhettem arról, hogy miért rendelte el a sortüzet magyar emberek ellen. Nem tudott választ adni. (21.20) Nem tudott választ adni. Nem tudott választ adni, és sokan persze próbálnak így érvelni, hogy mi csak a feladatunkat vég eztük, mi csak próbáltunk valamit tenni, esetleg akár még a rendszer ellen is harcoltunk belülről; de ugyanezt mondták azok az SStisztek, akiket kíméletlenül kivégeztek, akiknek már haló poraira se nagyon emlékszünk, azt se tudjuk, hogy hol vannak eltemet ve ők. Ehhez