Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. december 1 (145. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései című törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
5832 ember nem lehet kommunista! Nincs olyan vastag bőrt igénylő hazugság, amit egy kommunista szemrebbenés nélkül ki ne mondana, ha azt a mozgalom érdeke, vagy az elvtársak személyes boldogulása így kívánja.” Azt hiszem, hogy ez az idézet érthető attól a Szolzsenyicintől, aki megjárta a gulágot, akin végigment több mint százmillió társával együtt a történelem kereke a kommunista önkényuralom rendszerének kép ében. (21.00) Kezemben tartom A kommunizmus fekete könyvét. Azt hiszem, hogy sokan ismerik, sok nemzeti meggyőződésű bal- és jobboldali ember is ismeri. Mindjárt szeretném leszögezni azt, hogy álláspontom szerint nagyon téves megközelítése ennek a törvényj avaslatnak az, ha azt látja ebben bárki, és különösen baloldali honfitársainkhoz szólok, ha azt látják, hogy ez a törvény a baloldali emberek ellen, a baloldali gondolkodás ellen irányul. Én nem ezt olvasom ki ebből. Én határozottan nem ezt olvasom ki ebbő l. Én azt olvasom ki ebből, amire A kommunizmus fekete könyvének írói is utalnak, hogy a kommunizmus mint egy eszme, mint egy kritikai alapja a társadalom különböző létező problémáinak, felvethet és fel is vetett a múltban olyan problémafelvetéseket, amely eket tovább lehet gondolni. De egy biztos, hogy a létező kommunizmus, majd pedig a létező szocializmus világosan és egyértelműen rossz válaszokat adott, és önkényuralmi rendszerek formájában testesült meg. Fontos lenne mindannyiunk számára az, hogy a számo kkal tisztában legyünk. Amikor nemrégiben vita folyt az Országgyűlésben tavaly arról, hogy legyene büntethető a vélemény abban a körben, hogy emberirtások minőségéről, milyenségéről, mennyiségéről szól, akkor az ott lefolyt vitában azért úgy érzem, nem ka pott elég hangsúlyt az, és a jelenleg hatályos Btk.ban mind a kommunizmus, mind a nácizmus áldozatainak vagy emberirtásainak kisebbítése vagy tagadása bűncselekmény. Azért tegyük egyértelművé, és idézzük fel a fekete könyv ebben leghitelesebb mondatait. “ Fölállíthatunk egy hevenyészett számszerű mérleget, ez még csak hozzávetőleges mérleg, még tüzetes pontosítást kíván, de becslés alapján kézzelfoghatóvá teszi a dolog súlyosságát, és fogalmat ad a nagyságrendekről. Szovjetunió: 20 millió halott. Kína: 65 m illió halott. Vietnám: 1 millió halott. ÉszakKorea: 2 millió halott. Kambodzsa: 2 millió halott. KeletEurópa: 1 millió halott; ebben sajnos Magyarország is benne van. LatinAmerika: 150 ezer halott, Afrika: 1,7 millió halott. Afganisztán: 1,5 millió halo tt. A nemzetközi kommunista mozgalom és hatalmon nem levő kommunista pártok áldozatainak száma körülbelül 10 ezer halott. Ez összesen megközelíti a 100 millió halottat.” Ennek a feltáró módszernek, amelyet meg kell ismernünk, meg kell ismernünk a múlt bűne it, és ebben teljes mértékben osztom a javaslat ezen része íróinak a célkitűzéseit. Hiszen az alaptörvény, amelynek vitájában részt vettünk, és nagyon kemény kritikákat fogalmaztunk meg sok tekintetben, a termőföld megvédésére vonatkozó rendelkezések, és s ok minden mást hiányoltunk belőle, azért megjeleníti azt a kapaszkodót, amellyel végre leszámolhatunk az eddig megtorlatlanul maradt nemzetellenes bűnök elkövetőivel. Ez a mondat valóban úgy szól, hogy tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetisz ocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését. Erre válaszként a törvényjavaslat valóban, ahogy az expozéban is elhangzott és több hozzászólásból, Zétényi Zsolt, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány elnöke, az Országgyűlés ’9094 közötti tagja és Takács Péter által közösen jegyzett elévülési törvény szellemiségében fogant, amelyet akkor az akkori Alkotmánybíróság ’92ben hozott határozatával, a 11/1992es határozatával megakadályozott, tehát hatályon kívül helyezett, megsemm isített. Ezzel óriási bűnt követtek el azok az alkotmánybírók, akik kimondták azt a téves alapelvet, hogy jogsértéssel jogot orvosolni nem lehet. Ugyanis senkit nem kérdeztek meg azok a gyilkosok, akik 100 millió embert a kommunizmus nevében meggyilkoltak, hogy vajon ők most elkövethetneke
