Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. december 1 (145. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései című törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
5824 Azt mondják, az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek jelentősége csak szimbolikus. Bízzuk ezt a jogászokra! Majd kid erül, milyen eszközeink vannak arra, hogy kikényszerítsük a megkésett jóvátételt. Félek, ezek az eszközök korlátozottak, de a jóvátétel nem csupán anyagi lehet. Sőt, a szimbolikus sokszor fontosabb, mert így válhatunk végre szabaddá. “Az igazság szabaddá t esz” - üzenem innen a magyar nemzetnek. És Tamási Áron szavaival üzenem azoknak is, akiket illet: “Az igazságot is meg lehet szokni.” Ahhoz pedig, hogy az igazság napvilágra jusson, beszélni kell: beszélni a vétkesekről, a felelősökről. Bár sokan nem szere tnének, de beszélnünk kell a múltról, hogy aztán végre ne kelljen mindig a múltról beszélni. És hadd tegyem még hozzá: beszélnünk kell a gyermekeinknek, a fiataloknak, hogy soha többé velük ne ismétlődhessen meg az a véres múlt, amit a Kommunista Párt erre az országra szabadított. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Nagy taps a kormányzó pártok, valamint a Jobbik padsoraiból.) (20.20) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Most megadom a szót Bárándy Gergely képviselő úrnak, az MSZP képv iselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr! DR. BÁRÁNDY GERGELY , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy egy felszólalást úgy illik kezdeni, ha már kérdést inté ztek hozzánk, akkor azt megválaszolom Rétvári államtitkár úrnak, hiszen valóban, a kérdés fontos. Államtitkár úr ismeri azokat az érveket, és értelemszerűen nem fogom újra elismételni, hogy miért nem vettünk részt az alaptörvény vitájában. Én ezt a döntést ma is helyesnek tartom, és azt gondolom, hogy határainkon belül és határainkon kívül szintén egyre többen tartják helyes döntésnek ezt. Felhívom államtitkár úr figyelmét arra, hogy az alaptörvényt önök elfogadták, ezzel az alkotmányozás folyamata, már ami legalábbis az alaptörvényt illeti, azt gondolom, lezárult. Annál is inkább igaz ez, mert önök felállították az alaptörvény asztalát, egy meglehetősen érdekes államtitkári utasítás keretében, és Kövér László saját kézjegyével ellátva küldte meg ezt az alap törvényt a magyar állampolgároknak, akik igényelték ezt. (Zaj, közbeszólások a Fidesz soraiból. - Az elnök csenget.) Azt gondolom, hogy ez azt jelenti, hogy az alaptörvény vitája lezárult. Ami most előttünk van, az az alaptörvény módosítása. Államtitkár úr , ön is tudja, és mint jogászembernek, ráadásul egy egyetemen végeztünk, úgyhogy professzoraink is azonosak voltak, azt gondolom, nem kell magyarázni, hogy mi tehát a különbség a kettő között. Azt gondolom, vagy azon el kellene gondolkodni, és az talán nem a számunkra szégyenteljes, hanem az önök számára szégyenteljes, hogy az alaptörvényt most már második alkalommal, illetve a mai napon kezdeményezik, hogy két alkalommal módosítsák, mielőtt még az egyáltalán hatályba lépett volna. Tehát az, amit Kövér Lász ló kiküldött a magyar állampolgároknak, az soha nem volt, és soha nem lesz hatályban olyan módon, ahogy azt az állampolgárok megkapták. Tehát azt gondolom, hogy ezt a kérdést kár firtatni, és semmilyen logikai törést a mi hozzáállásunkban és álláspontunkba n e vonatkozásban kimutatni nem lehet. Azonban szeretnék rátérni a törvényre, ha már megindokoltam, hogy miért gondolom úgy, hogy mint képviselő, helyes az, hogy ennek a javaslatnak a vitájában részt veszek. Önök azt állítják, hogy ez a törvény a múlt fele lőseiről szól, a múltról szól, a múlt felelőseinek felelősségre vonásáról és az áldozatok segítéséről. Kétségtelen tény, hogy az elénk terjesztett
