Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. december 1 (145. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései című törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
5819 rendszerváltás hajnalán (Tüsszentés a Fidesz padsorában.) lett volna szükség - igaz - Magyarországon egy ilyen törvény megalkotására, az alkotmány ilyesfajta megtoldására. Ugyanakkor teljesen zavarban vagyok, hiszen itt látom a teremben mind szocialista képviselőtársaimat, mind pedig LMPs képviselőtársaimat. Ez a törvényjavaslat, mint önök is olvasták, úgy kezdődik, és a zzal is zárul, hogy ez az alaptörvény része, önök pedig kinyilvánították, hogy az alaptörvény vitájában a parlamentben nem kívánnak részt venni, és innen kivonultak. Önök vagy nem olvasták el ezt a törvényjavaslatot, és ezért nem tudják, hogy ez az alaptör vény része, és most itt vannak, vagy pedig úgy látszik, hogy az MSZP és az LMP megváltoztatta az álláspontját, és most már részt vesz az alaptörvény vitájában. Kérem majd képviselőtársaimat, oldják föl ezt a fajta ellentmondást. (Közbeszólás az MSZP padsor aiból: Feloldjuk.) Most a javaslatot nem olvasták, vagy pedig most már mégis részt vesznek az alaptörvény vitájában. Örülök, hogy így az év végére belelendültek itt a parlamenti munkába, és most már éjjelnappal itt vannak. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból : Visszaért a repülő?) Jó lett volna, ha az alkotmányozásnál csak nappal lettek volna itt. (Tóbiás József: Ti se lesztek sokáig büszkék!) Én úgy látom az eddigi reakcióiból, főleg az első résszel kapcsolatban, hiszen jól láthatóan, ahogy itt az expozéban i s elhangzott, ez a törvényjavaslat két nagy részre bontható, az egyik a rendszerváltás szimbolikus lezárásáról, a kommunizmustól való elhatárolódásról szól és az igazságtételről szóló első rész, a második pedig az új alaptörvény hatálybalépésével kapcsolat os technikai részek, ez utóbbihoz kevesebb, az első részhez igencsak sok eddigi reakció is született. Sokszor mondta a már idézett és felhozott Antall József, amikor jobboldali kritikusai azt mondták, hogy nem zajlott le kellő mértékben a rendszerváltás 19 8990ben, hogy tetszettek volna forradalmat csinálni, ahogy önök is ismerik ezt a mondást. Akkor másként zajlott volna le Magyarországon sok minden a rendszerváltás után, a spontán privatizáció és még sorolhatnánk. Amikor a Magyar Szocialista Párt zokon v eszi, hogy ez a törvény kimondja azt, amit kimondott az Alkotmánybíróság, amit a bírósági nyilvántartásban is figyelemmel lehet követni, nevezetesen, hogy az egykori állampártnak, az MSZMPnek az MSZP az utódpártja, akkor mi is valamelyest Antall Józsefet parafrazeálva mondhatnánk önöknek, hogy tetszettek volna 1990ben új pártot alapítani. Akkor talán nem fájna ennyire a mostani szocialistáknak ez a történelmi tény, amit eddig is mindenki ismerhetett és tudott, de most az alaptörvénynek részévé is válik. H ogy mennyire volt teljes ez a jogutódlás, pár évvel ezelőtt készült egy felmérés, hogy az MSZMP ingatlanjainak az MSZP hány százalékát birtokolja vagy most már tulajdonolja is. Nos, az ingatlanok 79 százalékát, az alapterületnek pedig 90 százalékát birtoko lta és tulajdonolta ez a párt. De hát jól láthatóan, akár személyi összetételében vagy másfajta lehetőségeiben (Közbeszólás az MSZP padsoraiból.) , előjogaiban ugyanúgy a Magyar Szocialista Munkáspárt bázisán épült föl a Magyar Szocialista Párt, annak a Mag yar Szocialista Munkáspártnak, amelynek nem húszéves, hanem hatvanéves története van. Volt ennek Kommunista Párt, Magyar Dolgozók Pártja, sok minden más is a neve. Én úgy gondolom, hogy az a deklaráció, ami ennek a törvénynek az első részét képezi, az a ny ilatkozat, amely a normaszöveget meg is előzi, egyfajta lakmuszpapír is, hogy ki hogyan viszonyul az előző rendszerhez. Aki ezt a javaslatot támogatni tudja, az egyértelműen leteszi a voksát amellett, hogy nem lehetséges ilyesfajta áthajlás előző és új ren dszer között, egyértelművé teszi, hogy a demokraták oldalán áll. Bízom benne, hogy itt a Magyar Szocialista Pártban is megszületik ezzel kapcsolatban egy helyes döntés. Ami a jogi igazságtételt illeti, ami ennek a törvénynek egy igencsak fontos, kardinális része, nagyon fontos azt tisztáznunk, hogy a személyiségi jogok ugyan mindenkit megilletnek, de akik nem most, hanem az előző rendszerben voltak valamiféle vezető állampárti tisztségviselők, akik akkor töltöttek be fontos pozíciót, azok most nem magánszem élynek minősülnek, hanem ugyanúgy közszereplőnek, mint ahogy például itt is mi mindahányan a parlamentben, itt a teremben.
