Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 30 (144. szám) - A nemzeti köznevelésről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz):
5791 Köszönöm szépen, elnök úr. Kapcsolódva Gőgös képviselő úr felszólalásához, valóban elkeserítő helyzetben vannak a pedagógusok, ami a bérezést illeti, és ezen kíván segíteni több módosító javaslatunk is. Az egyik az, amely a pedagógusi előmenetelhez kapcsolódó tudományos kutatáshoz igénybe vehető alkotói szabadságot illeti. Ezt a törvény úgy határozza meg, hogy egy év fizetés nélküli szabadság áll rendelkezésére annak a pedagógusnak, aki ilyen tevékenysége t végez. Mi szeretnénk ezt kibővíteni azzal, hogy emellett opcionális lehetőség legyen az, hogy hathavi fizetett szabadságra mehessen egy pedagógus, hiszen tudjuk nagyon jól, ilyen bérezési rendszer mellett nagyon kevesen vannak azok, akik megengedhetik ma guknak, akár több évtizedes tanári, pedagógusi munkát követően, hogy egy évig fizetés nélküli szabadságon legyenek. A pedagóguséletpályamodell kapcsán szeretném felhívni a figyelmüket még két módosító javaslatunkra. Az egyik az, amely a törvény szövegét ú gy szeretné megváltoztatni, hogy a minősítési eljárásban, amelyet részletesen szabályoz a törvény, ha valamelyik pedagógusnak nem sikerül megfelelnie, akkor a törvény szerint a közléstől számított tizedik napon megszűnik a munkaviszony. Ezt egy túlzott szi gorúságnak tartjuk, és úgy szeretnénk megváltoztatni, hogy rendes felmondással szűnjön meg, hiszen elképzelhető, hogy erre a minősítési eljárásra úgy kerül sor, hogy előtte több évig tanít egy pedagógus, és nem méltó az, akár akkor is, hogyha ezen a minősí tési eljáráson nem felel meg, hogy már 10 nap múlva megszűnjön a munkaviszonya. Végül az elnevezésről szeretnék szólni. (17.40) Azt, hogy az egyetemet elvégzett és gyakorlaton is részt vett és azt is teljesített pedagógusokat még akár négy évig gyakornokna k hívjuk, nem tartjuk elfogadhatónak. A törvény pedagóguséletpályamodell melléklete így hívja őket. Javasoljuk, hogy ez legyen a pedagógus I. fokozat. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő a sszony. Révész Máriusz következik kettőperces felszólalásra. Parancsoljon, képviselő úr! RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz) : Köszönöm szépen. Csak egész röviden: ez az államosítás újra előkerült. A felsőoktatási törvényben nem akartam ehhez hozzászólni, de itt legalá bb magunk között tisztázzuk. Az, hogy egy országban tisztességes színvonalú, esélyegyenlőséget többékevésbé - teljesen nyilvánvalóan nem lehet - biztosító oktatási rendszer működjön, állami feladat. Azt gondolom, hogy ezt ellenzéki képviselőtársaim sem vi tatják. Az a baj, ha megnézzük, hogy hova jutottunk az elmúlt években Magyarországon, akkor látjuk azt, hogy PISAfelmérés, ezer nemzetközi felmérés bizonyítja, hogy hihetetlen méretű esélyegyenlőtlenségeket produkál a rendszer gyerekek és gyerekek, intézm ény és intézmény között. Nyilvánvalóan ez így nem mehet tovább. Az a helyzet alakult ki, hogy a szegényebb önkormányzatok, ahol több szegény, hátrányos helyzetű gyermek él, kevesebbet tudnak szánni az oktatásra, és ezért alacsonyabb színvonalú oktatást műk ödtetnek. Innentől kezdve, ha az államnak az a feladata, amit az előbb elmondtam, akkor az államnak lépni kell. Erősíteni kell az ellenőrzést, nagyobb szerepet kell vállalni a finanszírozásban. Ennek a helyzetnek, az elmúlt években kialakult helyzetnek a k övetkezménye az, hogy ezt az állami feladatot úgy látja el, hogy a közösségi tulajdonban lévő iskolát - mert az önkormányzati tulajdonban lévő iskola is közösségi tulajdonban lévő iskola - nem az önkormányzati közösségi tulajdonban működteti tovább, hiszen látjuk, hogy milyen esélyegyenlőtlenségekhez vezetett ez a rendszer, amit
