Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 30 (144. szám) - A nemzeti felsőoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - MICHL JÓZSEF (KDNP):
5777 GaudiNagy Tamás képviselőtársam a jogászképzés kapcsán beszélt erről a mesterszakra épülő mesterszakról, amit sokan új elemnek t artanak a törvényben, de nem az. 2010. december 23án a szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosügyi és foglalkoztatási törvény kapcsán egy zárószavazás előtti módosító javaslattal Font Sándor képviselő úr kezdeményezte ennek a bevezetését, amit el is fogadott az Országgyűlés. Ez egy ékes példája annak a házszabálysértő gyakorlatnak, amit önök rendszeresen folytatnak a zárószavazás előtti módosító javaslatokkal kapcsolatban. (Font Sándor közbeszól.) Illetve a felsőoktatási törvény meg sem vol t nyitva abban a törvényben, amiről ekkor szavazott az Országgyűlés. Szólnom kell még arról, hogy mi a helyzet a pártokra és a pártokhoz kötődő ifjúsági szervezetekre vonatkozó szabályozással. A Jobbik úgy gondolja, hogy elég szigorú a törvény ezekkel kapc solatban. Úgy látjuk, hogy mivel felsőoktatási tanulmányokat csak felnőtt választópolgárok folytathatnak, nem indokolt a pártoknak és a párthoz kötődő ifjúsági szervezeteknek az ennyire korlátozott jelenléte az egyetemeken. Itt felnőtt emberekről van szó, akik életének az egyetemi közösség nagyon fontos része, és nem tartjuk ördögtől valónak azt, hogy a pártok is vagy legalább a pártokhoz kötődő ifjúsági szervezetek is részt vehessenek ezeknek a közösségeknek az életében. Erről egyébként néhány évvel ezelőt t Rétvári Bence jelenleg államtitkár úr, akkor az IKSZ elnöke is kiadott egy közleményt, amelyben a pártoknak és az ifjúsági szervezeteknek a nagyobb részvételét kívánta az egyetemeken. Ehhez képest most a KDNPs államtitkár asszony, illetve a KDNPs vezet ésű oktatási államtitkárság által készített törvényben ez nem jelenik meg. Nagyon nagy problémának tartom azt is, hogy a tehetséggondozás, a tudományos diákkörök és a szakkollégiumok megjelennek ugyan a törvényben, de ez alatt a cím alatt mindössze egyetle n paragrafus jelenik meg, és ez öt sor, ami ezekre a tevékenységekre, illetve intézményekre vonatkozik. A szakkollégiumok támogatását nagyon fontosnak tartotta a Jobbik. Tavaly és idén is költségvetési módosító javaslatot is nyújtottunk be annak érdekében, hogy növeljék a szakkollégiumok támogatását, amit tavaly el is fogadtak, és ennek köszönhetően egy emelt összeggel működhettek a szakkollégiumok. Ezt idén is megkíséreltük, de idén már nem nyert támogatást. Összességében: ezek is, illetve a vezérszónoki f elszólalásban kifejtettek azok a legproblémásabb pontok, amik miatt nem tudjuk ezt a törvényt támogatni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.) (16.20) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Most normál felszólalásra következik 15 perces id őkeretben Michl József, KDNP. MICHL JÓZSEF (KDNP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A felsőoktatási törvény vitájában nagyon sok minden elhangzott már eddig. Valóban úgy van, ahogy a napközbeni elnökök is jelezté k, hogy a kétpercesekkel, igazából rögtön az első felszólalóra folyamatos reagálással egy kicsit nehézzé vált a vita, és éppen ezért én igyekeztem visszafogni magam, és kivárni az időmet, a soromat. Ez az új felsőoktatási törvény nagyon sok ponton változta tja meg a korábbi szabályozást, és összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy egy minőséget adó új törvény került elénk, amely a fenntarthatóságot biztosítja, és a finanszírozhatóságot írja elő, éppen azért, hogy ez a hosszú távú fenntarthatóság a minőség érdekéb en folyamatos lehessen. Biztosítja a felsőoktatás egyik legfontosabb jellemzőjét, az autonómiát, amit nagyon sokan féltenek és aggódnak, nagyon helyesen, azt gondolom, viszont ez a mostani felsőoktatási törvényünk nagyon komolyan veszi védelmébe az autonóm iát, mégpedig a kutatás szabadságát. Azt gondolom, hogy az autonómia és az aziránti igény nem összekeverendő az oktatás szervezésével és a vagyon, valamint a gazdálkodás feletti korlátlan lehetőséggel. Éppen ezért is üdvözlendő az, hogy egy új szellemiségb en az állam sokkal komolyabb