Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 30 (144. szám) - A nemzeti felsőoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - VÁGÓ GÁBOR (LMP): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - BALLA GYÖRGY (Fidesz):
5752 kevesebbe kerül az a bizonyos okt atás. Nem beszélve arról, hogy abban a környezetben, azon a vidéken (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) el is tud valószínűleg helyezkedni, és erre vannak tapasztalatok és bizonyítékok, ezeket is figyelembe kellene venni ellenzéki képviselőtársaimnak. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Vágó Gábor képviselő úr következik kettő percre. Parancsoljon, képviselő úr! VÁGÓ GÁBOR (LMP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Há z! Tisztelt Volner képviselőtársam, ön azt mondta, hogy itt agyelszívás folyik, és ez a brainstorming. A brainstorming az agyviharzás, azaz ami a Matolcsy minisztériumában van, hogy folyamatosan kitalálnak újabb és újabb adókat. A brain drain az agyelszívá s, ami ellen mindannyian küzdünk. Ami ellen pedig most, ebben a törvényjavaslatban küzdünk, az a brainwashing, tehát az agymosás. (Derültség az LMP, közbeszólások a Fidesz soraiból.) Ez ellen kellene most küzdeni. Tisztelt Román képviselőtársam, ön nem ért i azt, hogy mi a hasonlóság a horthysta társadalomban és a kínai társadalomban. Nagyon egyszerű: mind a kettő egy szélekre tartó társadalom. Horthy társadalmában volt a 3 millió koldus országa és az úri Magyarország, a jelenlegi Kínában vannak a konténerla kók és a gyárigazgatók, és most Magyarországon ugyanez a társadalomkép rajzolódik ki az önök társadalompolitikájából, és ez itt nyomon érhető a felsőoktatási koncepcióban is. (Közbeszólások a Fidesz soraiból.) Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Latorcai János) : K öszönöm szépen. Balla György képviselő úr következik kettőperces felszólalásra. Parancsoljon, képviselő úr! BALLA GYÖRGY (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Államtitkár Asszony! Elnök Úr! Képviselőtársaim! Vágó képviselő úr az előbb azt mondta, hogy az agyelszívás az, ami ellen mindannyian küzdünk. Ez igaz, képviselő úr, de a vitát hallgatva azt látom, hogy ki több, ki kevesebb sikerrel folytatja ezt a küzdelmet. (Derültség.) Magam nem vagyok oktatáspolitikus, ezért kíváncsi voltam az ellenzék hatalm as nagy ívű oktatáspolitikusainak a véleményére, mielőtt a kétperces hozzászólás lehetőségével éltem volna, mert vártam, hogy talán kijön belőle valami. (14.40) De az a helyzet, hogy az égvilágon semmi nem jött ki belőle. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Mié rt?) Olyan mondatokat hallottunk, ami engem személy szerint kifejezetten megdöbbent, amikor Kolber képviselő úr arról beszél, hogy az a baj a felsőoktatásba való bejutással, hogy nem küszöböli ki a képességhátrányt. Képviselő úr, komolyan azt gondolja, hog y a felsőoktatásba való bekerülés nem képességfüggő? Az a képesség, amivel az államilag finanszírozott felsőoktatásba be lehet kerülni, azt úgy hívják, hogy tudás, az nem veleszületett, azért nagyon sokan küzdenek, olyan családok gyermekei, ahol a szülőkne k az a legfontosabb, hogy a gyerekeik tanuljanak. És ez nem pénzkérdés, ez gondoskodás kérdése. Ezek a szülők odaülnek az óvodáskorú gyerek mellé, tanítják, foglalkoznak vele, odafigyelnek az általános iskolára, odafigyelnek a gimnáziumokra, törődnek a gye rmekeikkel. Ön tényleg azt szeretné, ha egy olyan felsőoktatási rendszerünk lenne, ami ezt a törődést hátránynak tekintené? Azt szeretné elérni, hogy ez a törődés semmivé váljon? Én nem szeretnék ilyen világban élni. Én olyan világban szeretnék élni, ahol ezt a törődést az állam elismeri, és elsősorban azokat a családokat, azokat a gyermekeket támogatja, ahol ez a törődés jelen is van.
